Lengyelország már december 10-én megegyezett az Európai Bizottsággal arról, hogy a magánkasszák miatt fennálló egyes költségeket beszámítják az államháztartási hiány és az államadósság számításánál – jelentette ki a Ludwik Kotecki, helyettes pénzügyminiszter.
A közép-kelet európai országok a kilencvenes évek második felében rendre bevezették a kötelező magánnyugdíj-rendszert, amely reményeik szerint fenntarthatóbb nyugdíjkifizetéseket jelentett volna a jövőben. Ez azonban óriási kiesést jelentett a költségvetésekben, hiszen a járulékok egy része a magánkasszákhoz vándorolt. Mint ismert, Magyarországon az Orbán-kormány ezeket a kifizetéseket irányította vissza az állami büdzsébe.
Az államok korábban már többször fordultak azzal a kérelemmel az unió illetékes szerveihez, hogy az államadósság, valamint a költségvetési deficit kiszámításakor vegyék figyelembe ezen kifizetéseket, ám Brüsszel minden esetben visszautasította a kérelmeket.
A magyar kormány fellépése azonban megkongatta a vészharangot – mondja Marcin Mrowiec, a Bank Pekao elemzője. Szerinte az unió belátja, hogy a jelenlegi szabályozás nem ösztönzi a tagállamokat további reformokra a nyugdíjrendszerben.
Arról, hogy az unió végül mit engedélyez és mit nem a költségvetés új számításánál, arról José Manuel Barroso és Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn közös levélben ad tájékoztatást – írja a Bloomberg a Rzeczpospolita, lengyel napilapra hivatkozva. A közleményben egyebek mellett az is szerepel majd, milyen szankcióval számolhatnak azok az államok, amelyek túllépik a maastrichti szerződésben foglalt államháztartási határokat.
Lengyelország 1999-es életbe lépése óta mintegy 211 milliárd zlotyit, mintegy 69,3 milliárd dollárt utalt át a magánkasszáknak. Az ország adósságállománya a GDP 40 százalékára rúg, amely nagyjából ugyanekkora összegnek felelne meg.
A Bloomberg – a lengyel pénzügyminisztérium közleményére hivatkozva- azt írja, hogy a lengyel kormány és Brüsszel között létrejött megállapodás nem változtat azon, ahogy Lengyelország jelenleg számítja az államháztartás számait. Ezért a pénzügyminisztérium közleménye hangsúlyozta, nem lesz szükség „mélyreható reformokra” a nyugdíjrendszerben.
Az, hogy ezek a számok hogyan szerepelnek majd, az az uniós számításokban jelent változtatást, amelyet az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktumban rögzítenek. Az új mechanizmus az Eurostat mérésében sem okoz változtatást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.