Londoni elemzők: a magyar kormány "mindent egy lapra tesz fel"

A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői a héten Magyarországon jártak, ahol Simor András MNB-elnökkel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU-bizottság, a gazdaságért felelős minisztériumok, az ÁKK képviselőivel, valamint helyi újságírókkal és elemzőkkel találkoztak.

A látogatásról csütörtökön Londonban kiadott átfogó elemzésben Timothy Ash, az RBS globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője - a tanulmány szerzője - annak véleményének adott hangot, hogy a magyar kormány "mindent feltett" a növekedés beindítására, ám ennek "jelentős kockázatai vannak".

Ash szerint a növekedési előrejelzések "derűlátónak tűnnek", a külföldi működőtőke- és értékpapír-befektetőket valószínűleg "irritálni fogja a bizonyosság hiánya" az adó- és a szélesebb körű gazdaságpolitikában - az RBS vezető elemzője itt a "kiterjesztett" szektoradókat és nyugdíjpénztári terveket említette -, és emiatt akár "be is fulladhatnak" a növekedés élénkítése szempontjából kulcsfontosságú beruházások Magyarországon.

Az RBS csütörtöki londoni elemzése szerint "legalábbis az MNB" úgy tartja, hogy növekszenek az inflációs és a pénzügyi stabilitási kockázatok, és ez magyarázza a héten végrehajtott negyed százalékpontos kamatemelést.

Timothy Ash közölte: az RBS további közeljövőbeni magyar jegybanki kamatemeléseket vár - márciusig "legalább" fél százalékpontnyit -, és ez még inkább visszafogja majd a hitelezési tevékenység bővülését.

A Royal Bank of Scotland londoni elemzésének megállapítása szerint a magyar kormányt "hitelességi hiány" sújtja, mivel a befektetők "úgy érzik", hogy nincs "következetes, világosan átgondolt (gazdaság)politika".

Az elemzés szerint a magyar gazdaságpolitika inkább reaktívnak, semmint proaktívnak tűnik, aminek következtében a piacot sokszor sikerül "meglepni, túlságosan gyakran kellemetlen módon", és utána a kormány "kárenyhítő PR-gyakorlatokra kényszerül".

Timothy Ash szerint valós annak a veszélye, hogy a hitelminősítők a magyar adósosztályzatok rontásával reagálnak. Az RBS vezető elemzője szerint a Moody''s Investors Service és a Fitch Ratings részéről a legvalószínűbb egy ilyen lépés, és "attól kell tartani", hogy mindkét cég "legalább egy" fokozattal visszaminősíti Magyarországot.

Az RBS elemzőinek a budapesti látogatás után "nincs sok bizodalmuk abban, hogy ez nem történik meg" - áll a cég szakértőinek magyarországi tájékozódó megbeszéléseiről kiadott csütörtöki londoni elemzésben.

Timothy Ash szerint "érdekes lesz", hogy a harmadik nagy hitelminősítő, a Standard & Poor''s hogyan reagál, tekintettel arra, hogy ez a cég a magyar adósságra negatív kilátású "BBB mínusz" osztályzatot tart érvényben, és ez csak egy fokozatnyira van a befektetésre már nem ajánlott, "bóvli" kategóriától.

Az RBS vezető elemzője úgy fogalmazott, hogy várakozása szerint Magyarország rövid távon még "épphogy képes lesz megkapaszkodni" a befektetési kategóriában.

Az S&P november elején változatlan szinten és kilátással megerősítette ugyan a magyar adósbesorolásokat, ehhez fűzött akkori londoni elemzésében azonban közölte: megítélése szerint a kormány által a hiánycélok teljesítése és az egységes személyi jövedelemadó költségeinek kompenzálása végett a bankokra, valamint a távközlési, az energiaipari és a kiskereskedelmi szektorokra kirótt, "jórészt ad hoc, átmeneti" illetékek "nem sokat segítenek" a strukturális jellegű hiány kezelésében.

A magánnyugdíj-pénztári átutalások felfüggesztéséről a Standard & Poor''s a megerősítéshez csatolt múlt havi elemzésében úgy vélekedett, hogy jóllehet ez alkalmas a kormányzati szféra deficitjének mérséklésére, ám alááshatja a közfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságát, különösen akkor, ha az intézkedés állandósul. A hitelminősítő közölte, hogy "a magyar közfinanszírozás minőségét illetően visszalépésnek" tekinti a magánnyugdíj-átutalásokkal kapcsolatos intézkedéseket.

Hasonló véleményét hangoztatta csütörtöki londoni elemzésében az RBS vezető felzárkózó térségi elemzője. Timothy Ash szerint "hatalmas mértékben regresszív lépés" a nyugdíjrendszer második pillérének tulajdonképpeni felszámolása, azzal együtt is, hogy rövid távon javítja a közfinanszírozási helyzetet. "Nem üdvözlendő" a lépés "kierőszakolt" mivolta, ráadásul a döntést jó eséllyel meg lehet támadni magyar és uniós bíróságokon, ami hosszan elhúzódó, és a kormány hitelessége szempontjából káros jogi eljárás lehetőségét veti fel - áll az RBS elemzésében.

A ház szerint a nyugdíjrendszer magánpilléreinek előnye az volt, hogy elkezdődött annak "bevésődése a köztudatba", hogy nem az állam, hanem az emberek maguk felelősek a nyugdíjtartalékolásért. Ez az államra nehezedő nyugdíjterhek hosszabb távú csökkenésének reményével járt, abban a mértékben, ahogy ennek felelőssége áthárult volna az egyénre. Így azonban - tekintettel az idősödő népességre - az állam potenciálisan nagy jövőbeni nyugdíjkötelezettségekkel lesz kénytelen szembenézni. A kormánynak ezt a finanszírozási rést be kell tömködnie, és ez óhatatlanul a jogosultságok kurtításának szükségességével - például a nyugdíjkorhatár további emelésével - jár majd, ami politikailag népszerűtlennek bizonyulhat - áll a Royal Bank of Scotland csütörtöki londoni elemzésében.