Róna: Ha az EU "keresztbe tesz", duplázódik a hiány

A közgaszdász szerint előfordulhat, hogy a közösségi elv felülbírálja a tagállami jogot, ekkor jelentős összeg tűnhet el a költségvetés bevételi oldaláról, hiszen az energetikai és távközlési szektorra, illetve a kereskedelmi láncokra kivetett adó három év alatt összesen 483 milliárd forintra rúg. A kérdés persze az, hogy Magyarországot elmarasztaló döntés esetén az egész összegnek búcsút inthet a büdzsé, vagy csak a pénz egy részének – vélte Róna Péter.

Róna szerint akkor megmenthet némi pénzt a kormány, ha azzal érvel, hogy jelenleg a külföldi vállalatok adóterhei Magyarországon kimutathatóan kisebbek, mint a hazai cégeké, és a kabinet csak a különbözetet akarja különadó formájában beszedni. Abban az esetben viszont, ha a különadót teljesen ki kell írni a költségvetésből, a 2011-re követelt 3 százalékos hiánycél majdnem 6 százalékosra ugrik.

Csakhogy Róna szerint az Uniónak az nem érdeke, hogy Magyarország bedőljön, így el kell döntenie, hogy eltekint-e a három százalékos hiánycéltól (ha ezt teszi, akkor minden állam esetében elnézőnek kell lennie az egyenlő bánásmód elve miatt.) Róna szerint a szituáció kialakulásában a magyar kormány és az EU egyaránt hibás. Az EU hibája, hogy nem ismerte el jogosnak az Orbán-kabinet azon igényét, miszerint a magánnyugdíjpénztárakba utalandó havi 30 milliárd forintot bele lehessen számolni a költségvetésbe.