A Kehi mindent látni akar: magánszámlákat is, banki titkainkat is
„A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjválasztás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról” szóló javaslat kibővítené a Kehi hatáskö-rét, így a hivatal az államháztartásról szóló törvény módosítása után a magánnyugdíjpénztárak működését és gazdálkodását is górcső alá veheti majd – visszamenőleg is.
Ennek elvégzéséhez pedig módosítottak több pénzügyi intézményekre vonatkozó törvényt is úgy, hogy a Kehi üzleti, bank- és értékpapírtitkokhoz is szabadon hozzáférhessen. A magánnyugdíjpénztárakról, a hitelintézetekről és a befektetési vállalkozásokról szóló törvények rendelkezései alapján jelenleg az ilyen információkhoz a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv csak akkor juthat hozzá, ha a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét vizsgálja. A törvényjavaslat viszont úgy módosítja a jogszabályokat, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv ilyen megkötések nélkül beleláthasson ezekbe az adatokba.
Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert e nélkül nem lehetne eredményesen ellenőrizni a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadását. Az indítvány benyújtója szerint nem ütközik adatvédelmi jogszabályba a pénztártagok személyes adataiba és a magánszámlákba való betekintés, mivel az közérdekű feladatokat szolgál, és az adatok felhasználása az ellenőrzés mértékéig célhoz kötött. Az adatvédelmi biztos hivatala mára ígért állásfoglalást ebben az ügyben.
A magánnyugdíjpénztárak egyébként jelenleg is szoros felügyelet alatt állnak, az 1998 óta működő intézményeket a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) ellenőrzi. A hatóság éppen az elmúlt hetekben kötelezte arra a kasszákat, hogy a töredékükre csökkenő működési bevételek miatt a korábbinál rendszeresebben (hetente vagy havonta) számoljanak be működési és likviditási tartalékaik alakulásáról. Emellett azt is rendszeresen figyeli a hatóság, hogy a befektetési tevékenységük megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, vagy megfelelő időben jóváírják-e tagjaik számláin a befizetéseket. A benyújtott jogszabálytervezet egyébként a PSZÁF-ról szóló törvényt is módosítja, hogy a felügyelet felhatalmazást kapjon arra, hogy adatokat adjon át a Kehinek, a jelenleg érvényes jogszabályok értelmében ugyanis ezt meg kellene tagadnia.
A Világgazdaság kérdésére a Kehi nem tudta megmondani, hogy az új jogosítványaival hogyan fog élni, pontosan milyen esetekben néz majd bele a magánszámlákba. A hivatal a törvényjavaslatot sem kívánta kommentálni addig, amíg nem fogadja el az Országgyűlés. Hasonlóan nyilatkozott ebben a kérdésben a PSZÁF is.
Az érintett pénztárak sem kommentálták lapzártánkig a törvényjavaslatot, ám korábban a Stabilitás Pénztárszövetség többször is kijelentette: az intézmények állnak elébe mindenféle vizsgálatnak, hiszen az utolsó fillérig el tudnak számolni a tagok vagyonával.
Bokros Lajos, az Európai Parlament képviselője, volt pénzügyminiszter a Duna Televíziónak nyilatkozva színtiszta bosszúhadjáratnak nevezte a magánnyugdíjpénztárak utólagos átvilágításának tervezetét, amely során be kell bizonyítani, hogy a kormánynak az a döntése, amellyel közel háromezer milliárd forint felhalmozott vagyont a magánpénztárakból átirányított az állami költségvetésbe, helyes intézkedés volt.
Negyvenezer jogfenntartó nyilatkozat
Január 31-ig 39 645 érvényes, valamint 1947 határidőn túl feladott, azaz érvénytelen magán-nyugdíjpénztári tagsággal kapcsolatos jogfenntartó nyilatkozat érkezett a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségéhez – közölte a szervezet az MTI-vel.A nyilatkozatokkal a magánrendszerben való jogfolytonosságot lehet garantálni abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a nyugdíjpénztári törvényt.
Az Alkotmánybíróság kedvezőtlen döntése esetén Strasbourgban, vagy ha kell, Luxembourgban, az Európai Bíróságon keresnek jogorvoslatot az emberi méltóság kérdésében és a magánrendszerben maradók cinikus megkülönböztetése miatt – a közölte szövetség.
A nyilatkozatokkal a magánrendszerben való jogfolytonosságot lehet garantálni abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a nyugdíjpénztári törvényt.
Az Alkotmánybíróság kedvezőtlen döntése esetén Strasbourgban, vagy ha kell, Luxembourgban, az Európai Bíróságon keresnek jogorvoslatot az emberi méltóság kérdésében és a magánrendszerben maradók cinikus megkülönböztetése miatt – a közölte szövetség. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.