Botrány Romániában: nem lesz így schengeni csatlakozás

Újabb tagja van a schengeni bővítést ellenzők „klubjának”: Németország, Franciaország és Finnország után Hollandia is bejelentette, hogy egyelőre nem támogatja Románia és Bulgária csatlakozását. Ben Knapen uniós ügyekért felelős miniszter ezt azzal indokolta, hogy a két ország még nem teljesíti az ehhez szükséges feltételeket.

„Úgy döntöttünk, hogy felállítunk egy kritériumrendszert, amelyet tiszteletben kell tartania a két országnak, majd létrehozunk egy ütemtervet a csatlakozásra” – mondta a politikus francia kollégájával, Laurent Wauquiezzal közösen tartott sajtótájékoztatóján Párizsban bolgár hírügynökségek jelentése szerint. Bár Knapen nem részletezte, milyen hiányosságokra gondolt, az biztos, hogy Románia már minden technikai feltételt teljesített.

Ezt Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztosa is megerősítette tegnap Bukarestben egyúttal arra kérte a vétót emelő tagállamokat, hogy fogalmazzák meg konkrét elvárásaikat a két tagállammal szemben.

Talán nem véletlen egybeesés, hogy a biztos látogatása előtt egy nappal robbant ki a rendszerváltás utáni egyik legnagyobb korrupciós botrány Romániában. Az ügy fővádlottja Radu Traian Marginean, az országos vámhatóság vezetője, aki a gyanú szerint több mint 400 ezer eurónyi kenőpénzt fogadott el egy kinevezésért cserébe. Ezenfelül az ügyészség több mint száz határrendőrt és vámost vétetett őrizetbe korrupció gyanúja miatt az előző napokban, egy részüket pedig előzetes letartóztatásba helyezte. Az ügyészségi lehallgatások szerint a határrendőrök és a vámosok váltásonként gyűjtötték a kenőpénzt, majd a szolgálati idő lejárta után átadták főnökeiknek.

A román igazságszolgáltatás „hirtelen” ügybuzgalma feltehetően összefüggésben áll azzal, hogy Németország és Franciaország éppen annak működési hiányosságaira és a burjánzó korrupcióra hivatkozva torpedózta meg a balkáni országok csatlakozását. A bírálatokra Traian Basescu államfő még januárban úgy reagált: az elmúlt öt évben 51 vámtiszt és 250 határrendész ügyében indult bírósági eljárás. „A folyamat azonban nem áll itt meg: nézzék csak meg, mi következik februárban” – idézte az erdélyi Krónika az államfő azóta beteljesült jóslatát.

Hasonló eredményeket próbál felmutatni Bulgária is, ahol még január végén vettek őrizetbe az utasokat rendszeresen megsarcoló határőröket. A balkáni ország azonban Romániánál is nehezebb helyzetben van, mivel az uniós jelentés szerint még technikai szempontból sem áll készen a csatlakozásra. Az Európai Bizottság küldöttsége, Malmströmmel az élen, épp a napokban tart újabb helyszíni szemlét, amely során többek között a legproblémásabbnak tartott határrészt, a bolgár–török átkelőt „vizslatja át”.

A végső szót az unió belügyminisztereit tömö-rítő Bel- és Igazságügyi Tanács mondja ki, amely legközelebb február 24-én ül össze. Mivel már egyetlen vétó is megakadályozza a bővülést, a nyugati tagállamok ellenkezését látva valószínűtlen, hogy ezen az ülésen szavazásra bocsátják a kérdést. A csatlakozás tehát minimum hónapokat csúszik, nemcsak Románia, hanem Bulgária esetében is, hiszen a két ország csak egyszerre csatlakozhat a zónához.

A végső szót az unió belügyminisztereit tömö-rítő Bel- és Igazságügyi Tanács mondja ki, amely legközelebb február 24-én ül össze. Mivel már egyetlen vétó is megakadályozza a bővülést, a nyugati tagállamok ellenkezését látva valószínűtlen, hogy ezen az ülésen szavazásra bocsátják a kérdést. A csatlakozás tehát minimum hónapokat csúszik, nemcsak Románia, hanem Bulgária esetében is, hiszen a két ország csak egyszerre csatlakozhat a zónához. -->