Külső támogatás Berlinnek

Bulgária az első uniós ország, amely jelezte, hogy megvalósítaná a német versenyképességi paktumban javasolt adósságfék alkotmányban történő rögzítését. Az ilyen megoldással már rendelkező Lengyelország pedig azt közölte, hogy egyetért a más tagállamok által hevesen bírált paktum összes pontjával.

Alkotmányos adósságféket vezet ne be a bolgár kormány – a német–francia versenyképességi paktumban javasoltnak megfelelően. A Szimeon Djankov pénzügyminiszter által bemutatott, pénzügyi stabilitási paktum szerint az állami kiadásokat a GDP 37 százalékában maximálnák, az államháztartási hiány plafonját három százalékban határoznák meg, a külső adósságállományt pedig 40 százalékban.

Az állami kiadásokra vonatkozó leendő alkotmányos előírást éppen teljesíti Bulgária: a GDP 35,5-36 százaléka az állami költekezés mértéke. A költségvetési hiányra vonatkozó célkitűzéstől sem áll most távol Szófia, tavaly 3,6 százalék volt a deficit, s az idén 2,5 százalékra lőtték azt be. A vártnál nagyobb lett viszont a hiány 2009-ben, s ez megakadályozta, hogy Bulgária tavaly csatlakozzon az ERM II árfolyam-mechanizmushoz. A 2010-es ERM II-tagság egyben megteremtette volna a lehetőségét a 2013-as euróbevezetésnek is. Bár az alkotmányban rögzített adósságfékre vonatkozó javaslatot Szófia átemeli a német–francia paktumból, annak a harmonizált társaságiadó-alapra vonatkozó részével nem ért egyet. Az EU-n belül Bulgáriában a legalacsonyabb, 10 százalék a társasági adó. (Magyarországon csak 500 millió forintos adóalapig ekkora, a fölött 19 százalékos a terhelés.) Orbán Viktor magyar kormányfő még a versenyképességi paktumot megvitató február eleji EU-csúcs másnapján közölte: Magyarország nem támogathatja az adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben. Bulgáriával szemben Lengyelország a versenyképességi paktum minden pontját támogatja, vagyis az alkotmányos adósságfék és a társasági adó harmonizálásán kívül egyetért a több más tagállam által kifogásolt javaslatokkal is, így az inflációkövető béremelések rendszerének megszüntetésével, s a nyugdíjkorhatár kijelölésében történő együttműködésben. Varsó a múlt héten erről tájékoztatta is a többi tagállamot egy bizalmas dokumentumban, amelyet az EUobserver szellőztetett meg. Az alkotmányos adósságféket Lengyelország már 1997 óta alkalmazza, a plafon a GDP 55 százaléka. Orbán januárban azt közölte: a magyar kormány is gondolkodik a lengyelhez hasonló adósságplafon bevezetésében.

Adósságátütemezés

Az euróövezet mentőalapjának (EFSF) megerősítése helyett a valutaunió eladósodott országainak adósságátstrukturálását javasolja közel kétszáz német közgazdászprofesszor a Frankfurter Allgeimene Zeitungban megjelent írásban.

A német kormánykoalíció pártjainak parlamenti képviselői közben arra szólították fel Angela Merkel kancellárt, hogy ne támogassa az EKB és az Európai Bizottság válságkezelési javaslatát, amely lehetővé tenné az EFSF számára az eladósodott országok állampapírjainak vásárlását.