Nem lesz politikus a médiatörvény vitáján

“Azon három pont kapcsán fogjuk vázolni az interpretációkat és a lehetséges magyarázatokat, illetve, ha szükséges, a finomítás lehetőségeit, amely pontokat Neelie Kroes vetett fel levelében” - nyilatkozta a magyar kormány szakértői küldöttségének hétfői brüsszeli tárgyalásairól Kovács Zoltán. A megbeszélés előtt az államtitkár nem kívánt részleteiben válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokban gondolkodnak a finomításokat illetően.

Hozzáfűzte: a kormányzat úgy gondolja, a Neelie Kroes uniós biztos kifogásokat soroló levelére adott magyar válasz olyan logikus érveket tartalmaz, és olyan logikai rend mentén vázolja a most érvényben lévő médiatörvény Brüsszelből kifogásolt pontjait, amelyek nem pusztán az uniós irányelvekből és szabályozásból, hanem azokból a korábbi magyar intézkedésekből is fakadnak, amelyeknek nem csak európai, hanem sajátos, magyarországi vetülete is van.

“A válaszban foglaltak egyértelműen magyarázzák mindazt, ami a médiatörvény kifogásolt három pontjával kapcsolatban a magyar parlament és a jogalkotó álláspontja volt. Innentől kezdve pedig nyitott tárgyalások vannak. Egyáltalán nem feltartott kezekkel megyünk oda, és mi sem várjuk azt a másik oldaltól, hogy mindenáron értse meg, amit mondani akarunk. Azt gondolom, hogy egy kompromisszumra kell jutni, meglátjuk, hogy mindez hová vezet, nem szeretnék ezzel kapcsolatban spekulálni” - hangzott az államtitkári vélemény.

Az összeállításból kiderült: a román médiahatóság pontosításokat vár még a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban. Szász Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács magyar nemzetiségű tagja a Heti Hírmondónak úgy nyilatkozott: nem egyértelmű, hogy a magyar hatóság kiszabhat-e szankciókat a Romániában vagy általában a Magyarország határain kívül letelepedett műsorszolgáltatókra. Hozzátette: hasznosnak tartaná, ha a magyar törvényben vagy a végrehajtási rendeletekben egyértelművé tennék a bírságolás feltételeit. Szász Attila szerint minden országnak saját hatáskörébe tartozik a műsorszolgáltatók engedélyeztetése és szankcionálása.

“A brüsszeli tárgyalásoknak éppen az egyik érintett pontja a származási ország elvét érintő kérdés, ami az Európai Unióban egy általános probléma. Magyarország a tagállamok között is az egyik leginkább kitett ország műsorszórás tekintetében, hiszen az itt fogható és ide irányuló műsoroknak több mint fele külföldről érkezik” - reagált Kovács Zoltán, megjegyezve, hogy emiatt ez egy különösen érzékeny terület. Leszögezte: az EU sem volt képes arra, hogy teljesen határozott és a végletekig szabályozott egyértelmű szabályozási rendszert hozzon létre ezen a téren. "Ebből fakadó feladat az uniós és a hazai magyar szabályozások közötti összhang megteremtése" – nyilatkozta Kovács Zoltán államtitkár.