Papírforma az ír választáson

Történelmi győzelmet aratott a Fine Gael ír néppárt a pénteki parlamenti választásokon. A nagyon jó eredmény ellenére ugyanakkor valószínű, hogy koalíció kötésére kényszerül a szintén jól szerepelt Munkáspárttal, amellyel együtt az ír adósságtörlesztés átstrukturálását sürgeti.

Jól jelzi a leendő ír kormánypártokkal kapcsolatos piaci bizonytalanságot, hogy a biztos győzelmüket előrevetítő pénteki választási napon gyengülésnek indult az euró. Az euróövezeti hitelválság miatt mindenre túlzott érzékenységgel reagáló befektetők attól tartanak, hogy az új kabinet egyoldalú adósságátütemezésre készül. A konzervatívnak számító Fine Gael a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val kötött segélyhitel-megállapodás alapjait nem kívánja megváltoztatni, de az már bizonyos, hogy a mostaninál kedvezőbb törlesztési feltételeket szeretne kialkudni. Ha ezt nem éri el, valószínű, hogy az összeomlott bankrendszer nagy tőkeigénye miatt az adósságok egyoldalú átütemezésére kényszerül (VG, február 23.).

A pénteki, 70 százalékos részvétellel megrendezett választáson a szavazatok több mint harmadát megszerző Fine Gael 14 éves szünet után alakíthat újra kormányt, míg a kiszemelt koalíciós partner ír Munkáspárt pályafutása legjobb teljesítményét nyújtotta a voksok több mint ötödének besöprésével. A leköszönő Fianna Fail centrumpárt ugyanakkor hosszú egyeduralma után történelmi vereséget szenvedett.

A munkanélküliségtől és a kivándorlás újraindulásától félő választók Enda Kenny egykori általános iskolai tanárba és pártjába, a Fine Gaelbe helyezték a bizalmat. Az új kormányra igen kellemetlen feladatok várnak. A már eddig is bevezetett drasztikus megszorító intézkedések után az elkövetkező három évben 9 milliárd euróval kell csökkenteni a közkiadásokat annak érdekében, hogy az ország le tudja dolgozni a 2010-ben 32 százalékra ugrott költségvetési deficitet. Emellett mind Kenny, mind munkáspárti elnöktársa, Eamon Gilmore a 85 milliárd eurós EU–IMF-mentőcsomag hitelfeltételeinek újratárgyalását ígérte.

Az ír lakosság elkeseredettségét mutatja, hogy a bedőlt bankok miatt súlyossá vált gazdasági helyzetre sokan a régi, manapság már nem várt válasszal reagálnak: kivándorolnak. Ír gazdaságkutató intézetek szerint 2011-ben ötvenezren hagyják el a szigetországot egy jobb élet reményében – írja a Handelsblatt. Ez a veszteség pedig különösen fájdalmas, tekintettel arra, hogy elsősorban épp azok a fiatal, jól képzett munkavállalók hagyják el az országot, akik az elmúlt húsz év exportvezérelt gazdasági csodájában kulcsszerepet játszottak. Az új kormány egyik feladata lesz a folyamat megállítása. A szigetországnak jelenleg közel kétmillió munkavállalója van, miközben a hivatalos statisztikák szerint 2008 óta az állások nyolcada szűnt meg.

A fő probléma az, hogy a megszorítási politika további szigorítása a gazdasági növekedés lefojtása miatt több kárt okozna, mint hasznot. Ráadásul a lakosság azt tapasztalja, hogy az életszínvonal drasztikus csökkenése árán végrehajtott lefaragások ellenére sem sikerült stabilizálni az ország helyzetét. Számos elemző véli úgy, hogy már a hitelfeltételek sikeres újratárgyalása sem lenne elegendő, és egyre inkább elkerülhetetlennek tűnik az adósságtörlesztés átütemezése.

Kenny mindenesetre már pénteken tájékoztathatja az EU legbefolyásosabb konzervatív vezetőit elképzeléseiről a Helsinkiben tartandó informális „előcsúcson”. Az Európai Néppárt ugyanis a választás napján közölte, hogy a leendő ír kormányfő is részt vesz a találkozón. n J. K.