Véres harcok, külső elítélés

Régen látott egységben ítéli el a világ a Kadhafi-rezsím véres utóvédharcát, amely a polgárháború szélére sodorta az észak-afrikai országot. Menekítik ki a külföldieket, köztük a magyarokat is Líbiából. Még csak sejteni lehet a gazdasági hatásokat.

Sorozatos meglepetéseket okoz a Moammer Kadhafi líbiai elnök elkergetése érdekében kirobbant felkelés elleni véres erőszak nemzetközi fogadtatása: már az is – pozitív – megütközést keltett a külföldi megfigyelők körében, hogy a hatalom véres cselekményeit elítélte a többi között még Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is, ám nem sokan számítottak arra sem, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) Kína is megszavazza a líbiai elnök és családja elleni szankciókat. Így történhetett, hogy a hét végén a BT egyhangúlag döntött arról: utazási korlátozásokat vezet be Kadhafival és gyerekeivel, közeli rokonaival és bizalmasaival, összesen 16 emberrel szemben. Emellett elrendelték bankszámláik befagyasztását, illetve fegyverszállítási embargót is hirdetett a testület Líbiával szemben. Csak Nagy-Britanniában sok milliárd fontos bankszámláikra bukkantak.

Mindeközben Líbia mind nagyobb része kerül a felkelők kezére, bár a Kadhafihoz hű erők minden eszközt bevetnek a tüntetések letörése érdekében. Már legalább ezer halálos áldozata van a február 16-án kitört felkelésnek. A fővárostól, Tripolitól 50 kilométerre fekvő Ez-Zavíja városát elfoglalták a felkelők, akik az ország keleti részét is ellenőrzésük alatt tartják. Bengáziban megalakult az ideiglenes kormány.

Az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) adatai szerint az elmúlt egy hétben százezer líbiai menekült el az országból Tunézia és Egyiptom felé. A szervezet szakértői humanitárius katasztrófától tartanak. Menekülnek a külföldiek is, számos ország különgépekkel szállítja el polgárait. Lapzártánk utánra várták a Malév magyarokat szállító különgépét a budapesti Ferihegyi repülőtérre. A kormány később ígért választ arra, hogy milyen úton-módon szervezték meg a mintegy húsz-harminc fő kimenekítését. Előzőleg Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője a Magyar Rádió Krónika műsorának elmondta: a Terrorelhárítási Központ vette át a Líbiában rekedt magyarok kimenekítését. A Vegyépszer már hazahozta kinti embereit.

A polgárháború felé tartó ország mellett Észak-Afrika és a Közel-Kelet több más államában sincs továbbra sem nyugalom. Nem véletlen, hogy a piacok negatívan reagálnak a térségből érkező hírekre. A közel-keleti részvények árfolyama csökkent a hét végén; a szaúd-arábiai tőzsdeindex például kilenchavi rekordmélységbe zuhant vasárnapra, miután a befektetők attól tartanak, hogy a fejlemények miatt a kőolaj árának emelkedése (kétéves rekordmagasságba) visszaveti a globális gazdaságot. Mint ismert, Líbia és Szaúd-Arábia egyaránt tagja a 12 tagú OPEC-nek, amely a világ kőolajszükségletének mintegy 40 százalékát adja. A legutolsó kereskedési napon, pénteken az áprilisi szállítású kőolaj hordónkénti ára 60 centtel, 97,88 dollárra drágult New Yorkban. Az amerikai olaj ára egy nappal korábban 103,41 dollárra emelkedett.

Ugyanakkor a JPMorgan szerint 20 százaléknyi olajár-emelkedés (hozzávetőleg ennyivel drágult eddig a brent hordónként) 0,25 százalékpontnyit faraghat le az idei első félévi világgazdasági növekedésből. Ám az elemzés rámutat: a líbiai olajtermelés jelenleg ugyan a nullához közelít, de Szaúd-Arábia napi 3,5 millió hordós termelési kapacitásfeleslege, s az ipari gazdaságokban felhalmozott nagy stratégiai tartalékok hosszabb ideig pótolni tudják a kiesett mennyiséget. Ráadásul a felhasználó országok olajtartalékai jelenleg jóval nagyobbak, mint 2008-ban voltak, amikor 145 dollárig emelkedett a nyersolaj hordónkénti ára. Emellett hamarosan kezdődnek a szezonális finomítói karbantartások, amelyek a következő hat hétben csökkentik az olajkeresletet. Mindezek alapján a JPMorgan szerint alapesetben, ha az ellátási problémák Líbiára korlátozódnak, az olajárak az év közepére 95 dollár felé süllyednek vissza. n BBC, Bloomberg, MTI-Eco, Reuters, VG

Tunézia

A BBC jelentése szerint lemondott Mohamed Gannúsi tunéziai kormányfő. A bejelentés előtt is tüntettek ellene Tuniszban, azt róva fel ellene, hogy túlságosan közeli szövetségese volt a lemondott Ben Ali elnöknek. A tegnapi demonstráció ismét emberéleteket követelt. Tunéziában indult a felkeléssorozat, még decemberben.