EU-jogot sérthet az alkotmány

„Magyarország nem eladó, a magyar föld és víz nem eladó sem most, sem később” – jelentette ki tegnap Orbán Viktor a parlamentben. Nem kizárt azonban, hogy az Európai Unió jogászai másképp vélekednek erről.

Amíg Magyarország az EU tagja, addig a magyar termőföld külföldieknek való eladásának a tilalma ütközik a csatlakozási szerződéssel. Az erről szóló korlátozás 2014-ben lejár, ezután a kormánynak sem joga, sem eszköze nem lesz arra, hogy egy külföldi természetes személy esetében más elveket alkalmazzon, mint egy magyar esetében. Ha az adott személy megfelel a magyar földtörvényben foglalt elvárásoknak, nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a magyar vásárlókkal szemben, nemzeti alapon nem lehet diszkriminálni.

Jogi zavarokat okozhat az is, ha a forintot az alaptörvényben nevesítik fizetőeszközként. Jelenleg nincs baj a magyar devizával, megváltozik azonban a helyzet, ha az ország eljut arra a pontra, hogy fel lehessen cserélni az euróra. 2003-ban ugyanis Magyarország a csatlakozási szerződésben vállalta, hogy cél lesz a közös fizetőeszköz bevezetése. Így azonban ha az ezután következő választásokon a győztes nem szerez kétharmadot, az ellenzék megvétózhatja az eurót.

Általában elmondható, hogy komoly jogvitákhoz vezethet az, ha egy EU-tagállam alaptörvényének néhány rendelkezése ellentmond az uniós jognak – fejtette ki a Világgazdaság kérdésére Kende Tamás, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének oktatója. Az Európai Unió bíróságának gyakorlata szerint az EU joga a nemzeti jog felett áll, és ez az alkotmányokra is igaz. Ha az uniós jogot egy konkrét ügyben valamely tagállami hatóság vagy bíróság azért nem alkalmazná, mert a nemzeti alkotmánya mást ír elő, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet, és az akár azt is kimondhatja, hogy az adott rendelkezést a tagállami hatóság köteles félretenni, azaz nem alkalmazhatja azt. Az is előfordulhat, hogy a jogsértést megállapító határozat a tagállam jogalkotási kötelezettségének a megsértését is megállapítja, például mert egy irányelvet nem ültettek át időben. Ebben az esetben az Európai Bíróság a jogsértés súlyától függő, jelentős összegű bírságot is megállapíthat.

Mindezzel ellentétben néhány tagállam alkotmánybírósága úgy döntött korábban, hogy lehetnek különleges esetek, amikor az európai jognak nincs elsőbbsége. Kende Tamás erre példaként Németországot hozta fel, ahol az 1980-as, 1990-es években még kimondták, hogy a német alkotmány az EU-jog felett áll, ám mára ezt felülbírálták. A korábbi döntések indoka az volt, hogy az unió nem volt kellőképp demokratikus az alkotmánybírák szerint, és nem volt saját alapjogi chartája, mára azonban ez megváltozott. Így a legtöbb nemzeti alkotmánybíróság sem tekinti már úgy, hogy a nemzeti alkotmánynak elsőbbsége lenne az EU-joggal szemben.

Raskó szerint az igazi probléma az, hogy az öszszes kormány, így a mostani is elmulasztotta a magyarok földvásárlását szisztematikusan támogatni. Ennek révén évek alatt hozzá lehetett volna segíteni a magyar gazdákat ahhoz, hogy állami támogatással érjenek el egy ésszerű birtokméretet, és így rentábilisan tudjanak gazdálkodni. Még három év állna rendelkezésre a földvásárlási moratórium lejártáig, ám ma sincs földvásárlási program – mutatott rá.

Raskó szerint az igazi probléma az, hogy az öszszes kormány, így a mostani is elmulasztotta a magyarok földvásárlását szisztematikusan támogatni. Ennek révén évek alatt hozzá lehetett volna segíteni a magyar gazdákat ahhoz, hogy állami támogatással érjenek el egy ésszerű birtokméretet, és így rentábilisan tudjanak gazdálkodni. Még három év állna rendelkezésre a földvásárlási moratórium lejártáig, ám ma sincs földvásárlási program – mutatott rá. Nem lesz szuperválasztójog és vármegye Lázár János és Harrach Péter, a két kormánypárt frakcióvezetői mintegy félszáz módosító javaslatot nyújtottak be hétfőn az alaptörvényhez. A legfontosabbak ezek közül:

- nem vármegye lesz, hanem megye

- a forint a hivatalos fizetőeszköz

- nincs gyerek utáni szavazat

- önkormányzatok túlzott hiánya esetén kölcsönfelvételhez a kormány engedélye kell

- az MNB feladatait és a szervezeti és működési szabályzatot sarkalatos törvényben határozzák meg

- a GDP helyett a „teljes hazai össztermék” 50 százalékát nem haladhatja meg az államadósság, amíg ez nem történik meg, addig az AB-nek speciális jogok járnak

- mindenki a gazdasági részvételének megfelelően járul hozzá a közteherviseléshez

- a hatóság nem köteles minden döntését indokolni, csak a törvényben meghatározottakat

- tilos a csoportos kiutasítás

- egészséges környezethez való jog

- harmincéves alsó korhatár a bíráknak Kattintson a képre galériánk megtekintéséhez! -->
[enews_gallery id='482254']