Kellemetlen meglepetéseket okoz az infláció

Az elmúlt egy évben alig változott a növekedésről alkotott jövőkép, de az árak alakulása megtréfálta az elemzőket. A héten megjelenő jegybanki inflációs jelentés zárja az első negyedéves elemzői prognózisok sorát, amelyek bizonyos tekintetben alig térnek el az egy évvel korábbi trendektől. Szinte hajszálra ugyanakkora 2011-es bővüléssel számolnak a közgazdászok, mint tavaly év elején, és lényegesen a jegybanki kamatpálya sem tér el attól, amit akkoriban gondoltak. Igaz, a tavalyi 0,2 százalékos GDP-csökkenési előrejelzés nem jött be, e helyett 1,2 százalékos bővülés volt. A korábban vártnál sokkal kitartóbb volt a nyugati kereslet élénkülése.

Az idei bővülést a szakértők most 2,6 százalék közelébe teszik a legfrissebb Reuters-felmérés szerint, de az optimistábbak – például a Századvég Gazdaságkutató – hajszálnyival 3 százalék feletti bővülést tartanak valószínűnek. Az Ecostat már nem publikálja ilyen előrejelzéseit, miután a januári átalakítások során kormányhivatallá minősült át. A Kopint-Tárki kitart a 3 százalékos 2011-es jóslata mellett, míg a Pénzügykutató és a GKI alacsonyabb ütemet vetít előre.

Az egyik legfőbb pont, amelyben a jövőképek eltérnek: a különadók, különösen a bankadó hatása. Ezek az egyik tábor szerint érezhetően fékezik majd a növekedést, míg mások arra számítanak, hogy inkább az árakra lesznek hatással, illetve abban is eltérnek a nézetek, mennyire háríthatók át egyáltalán az alacsony kereslet mellett a fogyasztókra a többletterhek.

A monetáris politika stabilnak bizonyult. Egyedül a tavaly novemberi szigorítással sikerült némileg meglepni a piacokat, de a válság eleji hektikusság egyáltalán nem volt már jellemző tavaly. Amit egy évvel korábban még nem láthattak a szakértők, az az újabb élelmiszerár-, az energia- és olajárrobbanása volt.

A tavalyi parlamenti választások idején látott, túlzottan optimistának bizonyuló várakozásokat lényeges megrázkódtatás nélkül sikerült korrigálni. Az államháztartási hiány alakulásában is hamar lecsökkent a bizonytalanság, miután világossá vált, nem kap a magyar kormány engedményeket a nemzetközi szervezetektől. A későbbiekben egyébként ezt már a saját javára fordította az eredetileg még 7,5 százalékos hiányt emlegető Fidesz, az év vége felé már az állt a kommunikáció középpontjában, hogy hazánk azon kevés európai gazdaságok egyike, ahol nem nő a deficit.

Az idei hiányvárakozásokban is kettősség van, de most szinte senki sem számít a 2,9 százalékos cél túllépésére. Nem volt ugyanis világos kezdetben, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe visszatérő tagok vagyonát miként kell majd elszámolni. Kiderült, egyösszegű bevételként, így éves szinten hatalmas többlet keletkezhet.

Pedig sehol sem maga az euró volt a problémák forrását.

Pedig sehol sem maga az euró volt a problémák forrását. -->