Megtanultunk végre a kártyánkkal bánni

A gazdasági válság okozta megtorpanást követően tavaly már az élénkülés jeleit mutatta a hazai bankkártyapiac: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint december végén összesen 8,94 millió plasztik volt forgalomban, ez 1,7 százalékkal több a megelőző évinél, és meghaladta a 2008-as eddigi csúcsot is.

A kártyaszám növekedése egyértelműen a betéti kártyáknak köszönhető: ezek száma nagyjából négy százalékkal, több mint 7,5 millióra emelkedett, miközben a hitelkártyáké majdnem egytizedével, 1,36 millióra csökkent. A hitelkártyák folytatódó térvesztése nem meglepetés: a kedvezőtlen makrogazdasági környezet sok ügyfelet késztethetett arra, hogy visszaadja bankjának az időleges túlköltekezést lehetővé tevő kártyáját, illetve feltehetően a pénzügyi szolgáltatók is változatlan óvatossággal bocsátanak ki új, hitelkerettel ellátott plasztikokat. (Ez utóbbit alátámasztja, hogy – hasonlóan 2009-hez – tavaly is alig jelentek meg új hitelkártya-konstrukciók a bankok kínálatában.)

A kártyaszám mellett a tavalyi forgalomra sem lehetett panasz, hiszen a 7380 milliárdos összvolumen 6,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A növekedésben ugyanakkor igen jelentős szerepet játszhatott az elektronikus banki szolgáltatások terjedése, hiszen a gazdasági visszaesés csillapodó hatásai önmagukban nem generálnának ekkora mértékű emelkedést. A nagyobb – egész pontosan tízszázalékos – mértékű bővülést nem meglepő módon a vásárlási műveleteknél regisztrálta az MNB: a kereskedelmi elfogadóhelyeken összességében 1581 milliárdos forgalmat produkáltak a Magyarországon kibocsátott kártyákkal a birtokosaik, és a műveletek darabszáma is hasonló mértékben emelkedett. Érdekes ugyanakkor, hogy a készpénzfelvételek összértékének 5 százalékos emelkedésével párhuzamosan a tranzakciók száma minimális mértékben bár, de csökkent, így az egy műveletre jutó összeg emelkedett valamelyest.

Az elfogadóhelyeknél nagyjából az történt 2010-ben, amire számítani lehetett, vagyis csökkenő bankfiókszám mellett emelkedett a kártyát is elfogadó üzleteké. A készpénzkiadó automatát (ATM) is üzemeltető bankfiókok száma tavaly 2061 volt az MNB adatai szerint, ez 86 darabbal, vagyis 4 százalékkal maradt el a 2009 végitől. Az országban működő bankjegykiadó automaták száma ugyanakkor nem mérséklődött; igaz, számottevően nem is emelkedett, hiszen a 4843 ATM nem egészen százzal volt több a bázisidőszakinál.

Ugrásszerű növekedés történt ugyanakkor a kereskedelmi egységekbe kihelyezett kártyaleolvasó (POS) termináloknál: az év végén már több mint 66 ezer működött belőlük az országban, amely bő 12 százalékos emelkedést jelent a megelőző évihez képest. Ez feltehetően részben annak köszönhető, hogy a bankkártyabirtokosok egyre inkább igénylik az elektronikus fizetés lehetőségét a kisebb üzletekben is, amely cselekvésre készteti az e szolgáltatás nyújtásától eddig idegenkedő kereskedőket is. 2010 érdekes fejleménye ugyanakkor, hogy némileg átrendeződtek a kártyatársaságok közötti erőviszonyok. A hazai piacon eddig is domináns MasterCard kártyáinak száma tavaly 8 százalékkal emelkedett Magyarországon, meghaladva a 6,2 milliót, amely immár 70 százalékos darabszám szerinti részesedést biztosított számára. A Visa kártyák száma ugyanakkor 4 százalékkal csökkent a magyar piacon, és mérséklődött a kizárólag az OTP Bank által kibocsátott Amex hitelkártyák mennyisége is.