Szinte lehetetlen küldetés

Rögzítené a svájcifrank-hitelek árfolyamát a ciklus végéig a magyar kormány, hogy így segítse a devizában eladósodott banki ügyfeleket – írta a Hírszerző internetes portál. A kiszivárgott hírek szerint 190 forint környékén fixálnák a keresztárfolyamot, ez bő 10 százalékos könnyítést jelentene a törlesztőrészleteknél, hiszen jelenleg 210 forint fölött jegyzik az alpesi fizetőeszközt a devizapiacokon. A kedvezményes árfolyam három és fél évig, vagyis a kormányzati ciklus végéig tartana ki, ez idő alatt a valódi, vagyis piaci árfolyamon számolt és a kedvezményes törlesztőrészlet különbsége egy virtuális számlára kerülne, ahol persze kamatozna is – a kamatláb viszont egyelőre nem ismert. Ha lejár a türelmi idő, a felgyülemlett összeget az adósnak viszsza kellene majd fizetnie. Január végén a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint csaknem 4429,2 milliárd forintnyi svájcifrank-alapú kölcsönnel tartoztak a háztartások, ennek a becslések szerint évente 400-500 milliárd forint lehet a törlesztőrészlete, vagyis a három és fél év alatt a kamatok nélkül akár 150 milliárd forint is felhalmozódhat a virtuális számlákon.

A bankok számára ennek az árfolyam-különbözetnek a megfinanszírozása gondot okozhat, a hitelként továbbmenő törlesztőrészlet-különbségek ellensúlyozására forrásokat kellene találniuk. Hogy ezt hogyan oldják meg, az a koncepcióból nem derül ki, és a Magyar Bankszövetség sem tudott a kérdésre választ adni. A testület csak annyit közölt tegnapig, hogy az árfolyamok befagyasztásáról szóló tervezetről szakértői anyagot nem kapott, és a kormány nem is egyeztetett velük.
A kiszivárgott hírek szerint a kormány úgy segítené a bankokat abban, hogy ne szálljon el a virtuális számlák egyenlege, hogy valamilyen módon megvédené őket a svájci frank/forint árfolyam további drasztikus emelkedésétől. Csakhogy az alpesi fizetőeszköz tavaly tavasszal feltartóztathatatlan erősödésbe kezdett, amit már a svájci jegybank sem tudott semmiféle intervencióval lefékezni. Az euróval szembeni keresztárfolyama előbb az 1,5-es, majd az 1,4-es, mostanra pedig már az 1,3-es lélektani határt is áttörte, és az elemzők szerint nem is nagyon lehet számítani a frank gyengülésére.

Ezek után kérdés, hogy a magyar kormánynak és a bankoknak egyáltalán milyen lehetőségeik vannak a folyamat kezelésére. A kiszivárgott tervek arról szólnak, hogy a kormány egy devizapiaci ügylettel rögzítené az árfolyamot, méghozzá úgy, hogy a bankok határidős devizapiaci ügyletet kötnének – a Hírszerző információi szerint a svájci központi bankkal – három és fél esztendőre a teljes svájcifrankhitel-állományukra. Ez azonban igen drága megoldás lenne. Egy – a neve elhallgatását kérő szakértő – lapunknak úgy nyilatkozott, hogy ha a jelenlegi 210 forintos szinten szeretnénk rögzíteni a keresztárfolyamot, meg kellene fizetni a svájci frank és a forint 7 százalék körüli kamatkülönbözetét három és fél évre. Ez összesen nagyjából 25 százalékos felárat jelent, vagyis akár 1000 milliárd forintba is kerülhetne. Ha a kiszemelt 190-es szinten szeretne a kormány vagy a bankok fedezeti ügyletet kötni, még többe kerülne a tranzakció. Emellett tovább ronthatja a devizaadósok helyzetét, hogy egy ekkora, több mint 20 milliárd svájci frankra kötött fedezeti ügylet valószínűleg a devizapiacokon is komoly árfolyammozgásokat idézhet elő: a forint árfolyamát súlyosan gyengítheti, miközben a svájci frankét erősítheti.

Ennél olcsóbban is meg lehetne egyébként oldani ezt a kérdést – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A szakértő szerint a svájci frank/forint keresztárfolyamot közvetlenül nem tudja befolyásolni a kormány. Az euró/forint árfolyamra tud ugyan hatni, a forintot a közös uniós fizetőeszközzel szemben képes erősíteni a hiteles, hosszú távon fenntartható gazdaságpolitika. A történet másik lábát, az euró/svájci frank keresztárfolyamot viszont Magyarországról nem lehet érdemben befolyásolni, legfeljebb egy határidős devizaügyleten keresztül garantálhatja a kormány az árfolyamot. Ezt viszont nem a 190-es frank/forint váltási szintnek megfelelő, nagyjából 1,4-es szinten kellene megkötni, hanem egy reálisabb, 1,2-es árfolyamon. (Ez 225 forint alatti svájcifrank-árfolyamot jelentene 270 forintos euró mellett.) Szintén csökkenteni lehetne a költségeket, ha a határidős ügyletet nem a teljes állományra kötné meg a kormány, elegendő lenne csupán a törlesztőrészleteknek megfelelő összegre. Az Aegon szakértője szerint egy ilyen tranzakció költsége nagyjából a szóban forgó állomány 5 százaléka lehet, vagyis ha csak a törlesztőrészletekkel számolunk, évente mintegy 20-25 milliárd forintba kerülhet.

Náluk a kölcsönök törlesztőrészlete a felvétel időpontjához képest átlagosan 36–43 százalékkal nőtt.

A legrosszabbul azok a hitelfelvevők jártak, akik 135–145 forint közötti árfolyamnál és nagyon alacsony, 5,8 százalékosnál is kisebb THM mellett adósodtak el, náluk a részletek emelkedése a 66 százalékot is meghaladja. Ők viszont a jegybank adatai szerint – szerencsére – nagyon kevesen vannak.

Náluk a kölcsönök törlesztőrészlete a felvétel időpontjához képest átlagosan 36–43 százalékkal nőtt.

A legrosszabbul azok a hitelfelvevők jártak, akik 135–145 forint közötti árfolyamnál és nagyon alacsony, 5,8 százalékosnál is kisebb THM mellett adósodtak el, náluk a részletek emelkedése a 66 százalékot is meghaladja. Ők viszont a jegybank adatai szerint – szerencsére – nagyon kevesen vannak. -->