The Economist: baj van az alkotmánnyal, de Orbán siet vele

„A magyar alkotmány megújítása szükséges” – kezdi cikkét a The Economist cikkének szerzője, aki a magyar alkotmányozás folyamatával foglalkozik. A mai alkotmány jogi kuszasága egyrészt a kommunista időkre nyúlik vissza, másrészt a ’90-es évek módosításai okozzák és a tavalyi módosítások, amelyeket a Fidesz hajtott végre, miután kétharmados többséggel nyerte meg a választásokat – szögezi le a cikk írója. „Orbán Viktor miniszterelnöknek azonban van egy problémája” – húzza alá.

Egy alkotmánynak a politikai alkuk felett kell állnia, és minden pártnak meg kell adni az ajánlás lehetőségét, hogy nagyobb legitimitást kapjon az alkotmány, és így nehezebb azt megváltoztatni.

„Mégis, a kormány marginalizálta és elidegenítette az ellenzéket” – állapítja meg a cikk, hozzátéve, hogy a kormány korábban független intézmények felett vette át az ellenőrzést, és olyan új szervezetek jöttek létre, mint a Médiatanács, amelynek tagjai a Fidesz jelöltjei.

A szocialisták, a zöld-liberális LMP és a szélsőjobboldali Jobbik is több konzultációt és népszavazást igényelt volna az új alkotmányról. Azonban, mivel a kormány már tavaly nyár óta tárgyalja a tervezetet egy hónapot adott a vitára – írja a The Economist. „Meg fogják szavazni április 18-án. Schmitt Pál, a Fideszhez lojális köztársasági elnök várhatóan aláírja április 25-én” – olvasható a cikkben.

„Ahelyett, hogy tárgyalt volna az alkotmányról a kormány 8 millió választópolgárnak küldött kérdőívet. Azt ígérték, hogy figyelembe veszik a válaszokat” – emlékeztet a szerző. Szájer József Fideszes képviselő arra hivatkozott, hogy a kétharmados többség felhatalmazás az alkotmányozásra. A Fidesz európai parlamenti képviselője, aki részese volt az alkotmány írásának az iPad-ján tette ezt – írja a The Economist.

Az új alkotmány tervezete a történelmi és a modern elemek mixtúrája. Rendelkezik a kereszténység, a holokauszt tagadás, a külföldön élő magyarokról, és a házasságot férfi és nő között határozza meg. A zöldek örömmel fogadják, hogy az alkotmány védje a biológiai sokféleséget – írja a The Economist. A lapban az is olvasható, hogy az államadósság legfeljebb a GDP 50 százaléka lehet, és kiemeli, hogy Magyarországra változik meg az ország neve Magyar Köztársaság helyett.

A tervezet több ponton figyelembe veszi az Európai Unió alapjogi chartáját, azonban ellenétében áll azzal, amikor a szexuális irányultság alapján tesz megkülönböztetést emberek között. Szájer szerint ezt megoldja a „minden egyéb körülmény, azonban a melegek és a liberálisok ezzel nem elégedettek” – írja a szerző.

Év elején Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes arra kérte a Velencei Bizottságot, az EU tanácsadó testületét, hogy alkossanak véleményt. A bizottság szerint a tervezet nem segíti az átláthatóságot, és nem hagytak elegendő időt annak tárgyalására. „Ennek ellenére a Fidesz gyorsan el akarja fogadni az alkotmányt” – állapítja meg a The Economist.