A magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetése ostoba lépés volt

Az eseményen Holtzer Péter, Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (Nyika) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy csak akkor lehet jó nyugdíjrendszert csinálni, ha rendben lesz a gazdaság. Ha zöldmezősen rakhatnánk össze egy új nyugdíjrendszert, vagyis az időseket nem kellene eltartani, akkor erősen ösztönözni kellene az aktívakat az inaktív korukra való vagyonfelhalmozásra.

Meg kell határozni azt is, milyen kör gondoskodjék majd az inaktívakról, ez lehet az egyén maga, de lehet egy kisebb közösség és maga a társadalom is. Amikor a nyugdíjrendszerekhez hozzányúlnak, Holtzer szerint az alapelv az szokott lenni, hogy aki már nyugdíjas, azt ne bántsuk. Mégis meg kell gondolni, fenntarthatók-e a 13. havi nyugdíjak, a korhatárnál korábban nyugdíjba ment, vagy a rendszerváltás után rokkantnyugdíjba ment tömegek.

Holtzer szerint Magyarországon nem működik olyan rendszer, amely biztosításmatematikailag fair módon mondaná meg, mennyi nyugdíj jár a jogosultnak, célszerű lenne viszont olyan irányban változtatni a rendszeren, hogy a nyugdíjnak köze legyen ahhoz, mennyit fizetett be korábban a jogosult.

Az öregségi nyugdíjrendszer ma még nagyjából egyensúlyban van, és még 10-15 évig így is marad, és akkor viszont már nehéz lesz belenyúlni – figyelmeztet Holtzer. A magyar nyugdíjrendszer egyik értéke most, hogy teljes lefedettségű, mindenki kap nyugdíjat. Ebből viszont megyünk kifelé, mivel hamarosan olyan emberek kerülnek tömegesen nyugdíjba, akiknek nem lesz meg a jogosultsághoz szükséges 20 év szolgálati idejük. A jól kereső bejelentetten dolgozók magas nyugdíjat kaphatnak, a szintén jól kereső, de be nem jelentettek pedig tudnak önmagukról gondoskodni. A leszakadó rétegeknek ezzel szemben még minimális öngondoskodásra sincs esélyük.

„A három évvel ezelőtti állapothoz képest az emberek már tudják, hogy baj van, és gondolkoznak is rajta, hogy mit kellene tenni. A nagyságrenddel azonban nincsenek tisztában” – hívta fel a figyelmet Paál Zoltán, Generali ügyvezető igazgatója. Ha valaki havi 10 ezer forintot tesz félre 20 éven át, mindössze havi 12-13 ezer forintos járadékot remélhet. Vagy lényegesen többet kellene félretenni, vagy korábban kellene kezdeni az öngondoskodást ahhoz, hogy számottevő nyugdíjkiegészítést kaphasson az ember. Az önkéntes nyugdíjpénztárnak a szakember szerint az a veszélye, hogy a tagok közül sokan azt hiszik, van nyugdíjcélú megtakarítása, holott csak minimális pénzt tettek félre, ami semmire sem lesz elég.

„A nyugdíjkérdés sokkal nagyobb probléma, mint amilyennek hiszik” – közölte Heim Péter, a Századvég gazdaságkutató elnöke. A gyerekszám a jövőben 75-80 ezer közé fog csökkenni, ez komoly demográfiai problémákat idéz elő. Mivel olyan politikát nem lehet propagálni, amely a halálozások számát növelné, a szakember szerint a gyerekvállalást kellene motiválni, emellett pedig az embereket öngondoskodásra kellene ösztönözni. Heim szerint a nyugdíjrendszert közelíteni kellene az ázsiai modellekhez, ahol a családok gondoskodnak az idősekről, és ehhez fel kell szaggatni a szociális hálót. A demográfiai helyzetet emellett úgy is kellene kezelni, hogy megengedjük a bevándorlást.

Békesi László volt pénzügyminiszter szerint ahhoz, hogy félre tudjanak tenni az emberek pénzt, kevesebb jövedelmet kellene elvonni tőlük, az állam viszont jelenleg az 50 százalékát újraosztja a jövedelmeknek. Békesi szerint a nyugdíjrendszer a most bekövetkezett változások után csak akkor válik fenntarthatóvá, ha az idők végezetéig 5-6 százalékos GDP-növekedés lesz Magyarországon, a foglalkoztatottság pedig 55-ről 75 százalékosra nő. Ez a jövőkép azonban túlzottan optimista, kizárólag az állami felosztó-kirovó rendszer képtelen lesz fizetni a nyugdíjakat. A magánnyugdíjpénztárakról szólva Békesi megjegyezte: a tőkefedezeti pillért erősíteni, nem kilőni kellett volna a kormánynak. „Ha valami haszna volt a második pillér megszüntetésének – ami végtelenül ostoba lépés volt –, az, hogy az emberek elkezdtek gondolkozni az öngondoskodásról” – mondta a volt pénzügyminiszter.