Minirecesszióban a magyar gazdaság

Tovább romlott a hazai gazdaság teljesítménye, pedig már az előző hónapban is csak stagnálás volt. A Világgazdaság mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) 0,11 százalékos visszaesést jelzett az előző hónaphoz viszonyítva. Ez kétéves mélypontnak felel meg, utoljára 2009 júliusában volt a mostaninál nagyobb zsugorodás, amikor még tombolt a válság. Most még korai lenne újra recesszióról beszélni, mivel azt általában két negyedévnyi zsugorodással definiálják a közgazdászok. Mivel azonban az előző hónapban sem tudott már emelkedni az indikátor, így egyszeri tényezőknél valószínűleg többről lehet szó.

A GYIA összetevői közül hét mutatott a csökkenés irányába, és csak kettő volt ezzel ellentétes, egy pedig semleges. A pénzügyi mutatók többsége romlott: a reálkamat emelkedése fékezőleg hat a beruházásokra, ezért visszahúzza a GYIA-t. A pénzmennyiség reálértéke is csökkent, ez a kevesebb gazdasági tranzakció jele lehet. A budapesti tőzsdeindex is folytatta az előző havi lejtmenetet, habár ez a nagyvállalatok teljesítményén túl a nemzetközi befektetői hangulat romlását is tükrözi. Szűkült viszont a hosszú és a rövid lejáratú állampapírok hozama közötti különbség, amely élénkítőleg hat a hosszabb távú beruházásokra.

Az exportlehetőségekre nézve kedvezőtlen, hogy a német üzleti várakozások tovább romlottak. Az ipari termelés viszont emelkedett havi alapon, így tompította a GYIA visszaesését, amely többnyire az exportértékesítésnek köszönhető. A szektor belföldi eladásai ugyanis zsugorodtak havi alapon. Ugyancsak a gyenge hazai keresletet tükrözi, hogy a fogyasztási hitelek inflációval korrigált értéke is esett. A munkaerőpiac sem segített a növekedésben: a munkakeresés átlagos időtartama magas szinten, 18,5 hónapon stagnált, a reálkeresetek pedig visszaestek az előző hónaphoz képest.

A gazdasági kilátások vegyesek, rövid távon a legtöbb konjunktúramutató lassulást jelez, habár egyelőre senki nem számít újabb recesszió kialakulására. A teljesítmény érezhető javulása alapesetben csak 2012-re valószínű, ám ezt is több kockázati tényező fenyegeti. Elsősorban az eurózóna adósságválságának elmélyülése ronthatja az európai növekedést, amely az exportkeresleteken keresztül Magyarországon is éreztetné hatását. A belső tényezők közül pedig a lakosság hangulatának romlása az, amely a törékeny növekedést a leginkább veszélyezteti.

Ennek az a gyakorlati haszna, hogy azonnali képet ad a hazai folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nemritkán több hónap elteltével látnak csak napvilágot.

Ennek az a gyakorlati haszna, hogy azonnali képet ad a hazai folyamatokról, míg a hivatalos statisztikai adatok nemritkán több hónap elteltével látnak csak napvilágot. -->