Finnország megint akadékoskodik

Finnország megállapodott Görögországgal a mentőcsomag garanciájának kérdésében – jelentette be Jutta Urpilainen pénzügyminiszter a héten. Szemben a korábbi hírekkel, nem szigetekben vagy vállalatok formájában kapnának garanciát a finnek, hanem készpénzben. A görögök egy bizonyos összeget átutalnának a finn állam számlájára, amelynek egy részét Finnország alacsony kockázatú, AAA besorolású – vélhetően főleg német – államkötvényekbe fektetné, a lehető legmagasabb kamat mellett. Ha pedig Görögország maradéktalanul visszafizeti a kapott hitelt, a finnek visszaadják a biztosítékot.

Bár a finn közvélemény nyilván örül a bejelentésnek, szakértők és az eurózóna több kormánya megdöbbent a hír hallatán. „Finnország potyautas, amely hagyná, hogy más országok viseljék a kockázatot” – fogalmazott Reijo Heiskanen, az OP-Pohjola finn bankcsoport vezető közgazdásza. Mint arra több szakértő is rámutatott, lényegében a többi tagállamtól kapott pénzt forgathatná vissza Görögország, hogy azt fedezetként használja.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen összegről szól a megállapodás. A jelenlegi számítások szerint mintegy 1,4 milliárd euróval fog Finnország hozzájárulni a görög mentőcsomaghoz, és a finn Nordea Bank úgy kalkulál, hogy ennek 40 százalékát teheti ki a garancia. Amennyiben ezt az összeget alacsony kockázatú kötvényekbe fekteti Finnország, harminc év alatt juthat hozzá az eredetileg átutalt 1,4 milliárdos összeghez. Elsőként Ausztria jelentkezett be, hogy ha a finnek ilyen garanciát kapnak, akkor ők is szeretnének hasonlót. Harald Waiglein külügyminisztériumi szóvivő emlékeztetett, hogy korábban Hollandia, Szlovákia és Szlovénia is jelezte, érdekelné a garancia, ha a finneknek sikerül elérni.

Urpilainen úgy nyilatkozott: folyamatosan tájékoztatta európai kollégáit a görögökkel folytatott tárgyalások előrehaladásáról. Ezzel szemben Jürgen Ligi észt pénzügyminiszter tegnap felháborodásának adott hangot, mivel szerinte az ilyen kérdésekről nem a sajtóból kellene értesülniük a tagállamoknak. Álláspontja szerint az eurózóna tagjainak közös megállapodásra lenne szükséges jutni a garancia kérdésében, és nem kétoldalú egyezségekkel kellene kezelni a helyzetet.

Bár politikai értelemben érthető Finnország követelése, de közgazdasági szempontból már nehezebb megérteni – mondta Waiglein. Ha minden tagállam a finnekéhez hasonló garanciát követelne, nem sok pénz maradna a görögöknek a mentőcsomagból.

Az ügy további pikantériája, hogy Görögországból ellentmondásos hírek érkeztek a megállapodás létezéséről. Nem is lehet még ilyen, mivel először az elvi megállapodást kell elfogadniuk az eurózóna pénzügyminisztereinek a jövő heti találkozón – mondta a Die Weltnek Eliasz Vergitisz, a görög pénzügyminiszter szóvivője. Hozzátette: a finnek bizonyára azért tesznek úgy, mintha megállapodás született volna, hogy lecsillapítsák a közvéleményt. Ezzel szemben a Frankfurter Allgemeine Zeitung Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminisztert idézi, aki szerint a megegyezés megkönynyíti a csomag elfogadását, amelyről várhatóan szeptemberben szavaz a finn parlament.

Az ügyben megszólalt ugyan az Európai Bizottság is, de csak egy semmitmondó nyilatkozatot tett. Ezek szerint a bizottság tudomásul veszi, hogy az eurózóna tagállamai július 21-én abban állapodtak meg, ha szükséges, megegyezéseket folytatnak a biztosítékról. Most az eurózóna tagjainak kell megvizsgálni, hogy a finn–görög megállapodás ennek fényében született-e. n VG

Viharos álláspont

A második görög mentőcsomagról a július 21-i EU-csúcson született megállapodás. Ennek értelmében Görögország 109 milliárd euró kölcsönt kap a Nemzetközi Valutaalaptól és az eurózóna tagországaitól. Finnország álláspontja már korábban komoly viharokat okozott, mivel végig ragaszkodtak azon elképzelésükhöz, hogy csak úgy hajlandók részt venni Görögország megmentésében, ha valamilyen fedezetet kapnak a hitelre.