A múlt héten jelent meg az országos tiszti főorvos táplálkozás-egészségügyi ajánlása a közétkeztetők, köztük az egészségügyi intézmények számára.
Az ajánlás az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet vizsgálati eredményei és a legújabb szakirodalom figyelembevételével készült, célja az élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű étkezés biztosítása.
A minőségi élelmezésnek meghatározó szerepe van a gyógyulásban – mondta lapunknak Baráth Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének alelnöke, a makói kórház főigazgatója. Ezért az általa irányított intézményben is külön figyelnek a cukorbeteg, a veseműtéten vagy súlyos baleseten átesettek élelmezésére, hiszen az egészségesebb étkezés a terápia része.
A megfelelő, kalória- és vitamindús élelmezés ugyanis normalizálja az anyagcserét és segíti az immunrendszer stabilabb működését. Viszonylag jó helyzetben van a makói intézmény, hiszen mezőgazdasági területen működik, így napi 340-350 forintból képes biztosítani a betegek jó minőségű ellátását – állítja Pásztor István gazdasági igazgató. A zöldségek és gyümölcsök beszerzésénél állandó partnereik a környék őstermelői, a szárazárukat pedig immár öt-hét évre újrakötött szerződések alapján ugyanazoktól a beszállítóktól vásárolják. A kórházi kiadások 6-8 százalékát hasítja ki az élelmezésre fordított hányad.
A makói intézmény nem az ötszöri étkeztetésre, hanem a szakmai előírásokra, a minőségre és a napi kalóriaszükségletre figyel. Hogy jó a konyhája, azt igazolja, hogy a konyhakapacitásuk tizedét a gimnázium és külső „vendégek” kötik le. Jól járnak a külsősök a 620 forintos ebéddel, de jól jár a kórház is, mert nő a bevétele.
A magyar egészségügyben 2007 végén Horváth Ágnes egészségügyi miniszter 200 forinttal növelve egységesen 550 forintban állapította meg a kórházak étkezési normáit. A miniszter asszony napi ötszöri „menüjének” biztosításához a kórházak kétmilliárd forint többlettámogatást kaptak az Egészségbiztosítási Alapból, s további egymilliárdot a konyhai és tálalóeszközök beszerzésére. Ez azonban csak ideiglenes segítségnek bizonyult, hiszen azóta a legtöbb kórház tb-bevétele 20-30 százalékkal csökkent, miközben nőtt az áfa, emelkedtek az élelmiszer- és az energiaköltségek.
Ezt nem veheti figyelembe az országos tiszti főorvosi ajánlás, az az egészséges élelmezés szabályait tartalmazza, amelynek betartását a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik. Az ajánlásban előírták például, hogy az iskolai étkeztetésben tíznaponként milyen változatosan kell főzni, és például azt, hogy az egész napos ellátásnál – így a kórházakban is – az energiaszükséglet 100 százalékát kell biztosítani a háromszori nagy és kétszeri kis étkezéssel. Nem javasolják az ételporok, leveskockák használatát, a 30 százaléknál nagyobb zsírtartalmú húsokat, a koffeines és energiaitalokat, a cukrozott és szénsavas üdítőket, valamint az 50 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó gyümölcsleveseket.
Helyesnek tartja a táplálkozás-egészségügyi ajánlás megújítását Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke, a siófoki kórház főigazgatója. Bár lehetetlen kihozni a napi ötszöri étkezést az 550 forintos étkezési normából, így Siófokon időnként túllépik azt. A kórház őstermelők híján nagykereskedőket versenyeztet a minél alacsonyabb ár eléréséért. A hús- és pékárut nagyvállalkozóktól szerzik be: ez nekik is jó, hiszen a kórház állandó partner a számukra. Az intézményben sikerül megoldani az ötszöri étkezést, az uzsonnára szánt gyümölcsöt az ebédnél kapják meg a betegek. A kórházi koszt javításához szükség lenne a normatíva emelésére, ám arra az eladósodott intézményekben nincs remény. Becslések szerint megközelíti a százmilliárdot az intézmények kinnlevősége, ebből 40 milliárd forintra rúg a lejárt adósság összege.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.