Munka törvénykönyve: nagyot szólt az új tervezet

Az egyelőre csak a tárca szakapparátusához köthető anyag olyan – a munkavállalókat hátrányosan érintő – elemeket tartalmaz, amely fideszes politikusokat óvatos, kereszténydemokratákat hangsúlyosabb elhatárolódásra kényszerített. Kifejezték ellenérzéseiket a szakszervezeti tömörülések is, amelyek közül egyesek konstruktívabb kritikákat fogalmaznak meg, mások kerek perec elutasítják a szöveget. A munkaadók ezzel szemben jobbára üdvözlik a rugalmasságot és versenyképességet hangsúlyozó szöveget, mondván: a régi munkajog elavult, itt az idő változtatni.

Érdekellentéteik ellenére azonban a szakszervezetek és a munkaadók megegyeznek abban, hogy háromoldalú egyeztetés szükséges. A szociális konzultációt az érdekegyeztetés kiindulópontjának tekintő kormánypárt azonban – bár ezt konkrétan nem utasította el – a jelek szerint megelégszik partnereinek írásos véleményével és egy jobbára protokolláris találkozóval, ahol a nemzetgazdasági tárca egy felhatalmazás nélküli képviselője hallgatta meg a felek sajtóból már jól ismert álláspontját. Az új szöveg pedig – ha majd elkészül – mehet is a kormány elé.

Közismert, hogy a nemrégiben megszűnt Országos Érdekegyeztető Tanács megítéléséről erősen megoszlottak a vélemények. A helyette felállítani kívánt Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács azonban még nem jött létre, így a valódi vitának egyelőre nincsenek meg a keretei. Az írásos vélemények befogadása jó kezdet, de az elkövetkezendő évtizedek munkajogi viszonyait alapvetően meghatározó törvényről elengedhetetlen lenne egy őszinte, konkrétumokról szóló, háromoldalú egyeztetést folytatni. Már csak politikai okokból is.