Orbán Viktor kormányfő hétfői napirend előtti parlamenti felszólalásában megvalósíthatónak nevezte a Fidesz-KDNP frakció javaslatát a devizahitelek végtörlesztéséről, ami a svájci frank hitelek esetében 180, az euróhiteleknél 250 forinton rögzítené a végtörlesztés árfolyamát.
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők kiemelték, hogy nem lesz kötelező a devizahitel kiváltása forinthitellel, így elsősorban azok tudnak majd élni a lehetőséggel, akik rendelkeznek elegendő saját megtakarítással. Emiatt feltehetően csupán az adósok töredéke tud majd élni a devizahitelek végtörlesztésével.
Az MTI megkereste a Magyar Nemzeti Bankot is a kormányfő által bejelentett országvédelmi tervvel kapcsolatban, azonban az MNB sajtóosztálya egyelőre nem reagált. A jegybank pénteken - Lázár János Fidesz-frakcióvezetőnek a devizahitelek végtörlesztéséről szóló bejelentésére - közleményben szögezte le, hogy csak olyan megoldás lehet megfelelő a hitelesek terheinek csökkentésére, amely nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét.
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a vagyonosabb adósok hiteleinek végtörlesztése azzal járhat, hogy a rosszul teljesítő hitelek aránya növekszik a hitelállományon belül.
A végtörlesztés emellett csökkenti a háztartások megtakarításait (nettó értelemben azonban változatlan marad, mivel csökken a tartozás is), és összességében csökkentheti a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet, így a fogyasztást is.
A leginkább negatív következmény azonban a gazdasági stabilitás és megbízhatóság újabb romlása lehet, aminek következtében a befektetők csökkenthetik magyarországi kitettségüket, elsősorban a hitelezési aktivitáson keresztül, ami eddig is kifejezetten nyomott volt.
További negatív következmény a hazai bankszektor leminősítése, és így forrásainak megdrágulása lehet.
Barcza György, a K and H Bank vezető elemzője szerint a svájci frank árfolyamát 180 forint felett kellene megállapítani ahhoz, hogy az eredetileg forinthitelt felvevők ne járjanak rosszabbul, mint a devizahitelesek, amennyiben előtörlesztésre kerül sor.
A bankok eredményét jelentősen rontja majd a kormányfő által javasolt, a devizahitelek végtörlesztését lehetővé tevő lépés - mondta az elemző, akinek véleménye szerint egy ilyen törvény adott esetben felemésztheti egyes bankok tőkéjét is, ez pedig nyilvánvalóan a hitelezési aktivitás szűkítésével járhat.
Ugyanakkor hosszabb távon bizonyára csökken az ország deviza kitettsége, amely csökkenti az országkockázatot is, tehát ez az irány helyes, rövid távon azonban nő a svájci frank, illetve az euró iránti kereslet, ami a forint árfolyamának gyengülését hozhatja magával - magyarázta az elemző.
Arra a kérdésre, hogy a bankok esetleg felajánlanak-e, és milyen mértékben forinthitelt azoknak, akik végtörleszteni kívánják a devizahitelüket, Barcza György azt válaszolta: ez a banki versenyben dőlhet el.
Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője szerint bár a bankokat nem kényszerítik arra, hogy forint alapon refinanszírozzák a devizahitelüket végtörleszteni kívánó ügyfeleket, a végtörlesztés mindenképpen károkat okoz a pénzügyi szektornak.
Ha csak azok törlesztik vissza a tartozásukat, akik erre saját megtakarításaikból képesek, az is plusz teher a bankszektor számára - mondta az elemző, azt azonban egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy ez mekkora tőkeigényt jelentene a bankoknak. Megemlítette, hogy online felmérések szerint a devizahitelesek mintegy egynegyede lenne képes saját erőből végtörleszteni a tartozását. Barta György ezt kicsit soknak tartja, személyes véleménye szerint egytizedük tudná visszafizetni a hitelét ilyen módon.
Az elemző a végtörlesztés mellett a bankokat negatívan érintő bejelentések közé sorolta azt, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban a forintban fölmerült költségeket a bankok csak forintban számolhassák fel, továbbá hogy 30 százalékos THM fölött ne lehessen hitelt nyújtani.
Barta György beszélt arról is, hogy abból, amit a miniszterelnök elmondott, még nem lehet pontosan látni, hogyan éri el a kormány jövőre a költségvetési célszámokat, bár a szavaiból kiderült, hogy a kormány mindenképpen tartja magát a 3 százalék alatti hiányhoz, sőt Orbán Viktor 2,8 százalékot is említett, mint a mostani GDP- növekedési feltételezések melletti vízválasztót.
A Magyarország által az uniónak javasolt 35 százalékos luxus forgalmiadókulcs bevezetésével kapcsolatban az elemző úgy vélekedett, kétséges, hogy a javaslatot jóváhagyja az Európai Unió.
Orbán Viktornak az OTP-t és az FHB-t érintő kijelentésére utalva megjegyezte: "ennyire nyíltan még sose hallottuk, hogy az OTP és az FHB mögött ott áll a magyar állam, bár kétségeink nem voltak efelől".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.