Mentés másként

A friss akcióterv keretében a kormány szigorítaná a hitelezéssel kapcsolatos szabályokat, egyszeri végtörlesztési lehetőséget adna a devizakölcsönnel rendelkezőknek, hatósági árassá tenne egyes rezsiköltségeket, de még a fordított adózás körét is szélesítené.

Éppen csak az nem derült ki, hogyan. Márpedig a miniszterelnök beszédének egy-egy eleme is százmilliárdos tételeket érint, egész ágazatok jövőjét határozza meg. Ahogy Orbán Viktor maga is fogalmazott: „Merészebben állhatunk elő új megoldásokkal, amelyek fölülírják a régi koordináta-rendszereket, reflexeket.” Mindez akár előremutató is lehet, ám talán mégsem sorolható a régi reflexek körébe az az alapvető igény, hogy az érintettek tudni szeretnék, pontosan mi vár rájuk.

A bizonytalanság pedig a kormánynak is árt. Az utóbbi napokban horrorisztikus jövőképek is születtek többek között a már pénteken megszellőztetett végtörlesztési lehetőség kapcsán is, sokan ezermilliárdos veszteséget, bedőlő pénzintézeteket emlegetnek. Nem ártana tudni, pontosan milyen feltételekkel kerülhet majd sor ezekre az ügyletekre – hiszen nem tagadható, akár nagyon rosszul is elsülhet a kezdeményezés. A bankok szemszögéből pedig nem nevezhető túl megnyugtatónak az a válasz, miszerint stabilitásuk azért nem kerülhet veszélybe, mert „a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankok, az OTP és az FHB mögött pedig az állam”. Sőt, ez a mondat kifejezetten azt üzeni: mélyen a zsebükbe kell majd nyúlniuk. Kérdés, mennyire, milyen biztosítékokkal.

Egyvalamit biztosan érdemes lenne fordítva csinálnia a kormánynak: előrukkolni azzal, amivel muszáj – ilyen többek között a költségvetés tervezete; és még a bejelentés előtt, a háttérben készre csiszolni az ország életét gyökeresen átalakító terveket.