Miért nem írta alá a megállapodást Magyarország? - Elemzők válaszolnak

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a befektetőknek csalódást okozott, hogy négy ország egyelőre nem csatlakozott az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, amely egyértelműen jelzi a közös fiskális szabályok kialakításának nehézségeit. "Áttörésről nem lehet beszélni" - mondta az elemző.

Hozzátette: ha marad a széthúzás a tagok között, a piac az állampapírhozamok emelésével kikényszerítheti, hogy az EKB mégis vásároljon állampapírokat. Ez jelentősen javítaná a hangulatot, de érthető, hogy Németország vonakodik a megoldástól - jegyezte meg.

Árokszállási Zoltán kérdésesnek nevezte, hogy mi lesz előbb: megszületik-e a megállapodás a közös fiskális szabályokról, vagy piaci kényszer szül másfajta megoldást, de úgy vélte az utóbbi hamarabb bekövetkezhet.

Arról, hogy Magyarország egyelőre nem írta alá a megállapodást, mert Orbán Viktor péntek délelőtti bejelentése szerint arról a parlamentnek kell szavaznia Árokszállási Zoltán azt mondta: nem lehet még pontosan látni a megállapodás részleteit. Hangsúlyozta, hogy a kormány a konvergenciaprogrammal amúgy is ambiciózus adósság- és deficitcsökkentést vállalt, amelyet nehéz lesz tartani.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint nem zárható ki, hogy Magyarország azért nem írta egyelőre alá a megállapodást, mert a parlament előtt lévő, az államadósság-csökkentési szabály alkalmazását csak 2016-tól előíró szabály nagyobb költségvetési rugalmasságot jelenthet a kormánynak, és ezt szűkítheti az uniós megállapodás. Hozzátette: a befektetőknek nem tetszettek az első hírek, amelyek még arról szóltak, hogy Magyarország nem írta alá a megállapodást, a forint is jelentősen gyengült. A magyar hozzáállás azonban "finomodott" a miniszterelnök bejelentésével az előzetes parlamenti jóváhagyás szükségességéről, így a piacok is visszarendeződtek. Kuti Ákos hangsúlyozta, hogy a következő napokban, hetekben dőlhet el, hogy mit tud tenni az EU, addig a befektetők óvatosak maradnak.

Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel, a csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására.  Három tagállam, jelezte, hogy mielőtt dönt, konzultálnia kell a parlamenttel: Magyarország, Csehország és Svédország. 

Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatában kifejtette: az eurózóna tagállamai javasolták, hogy azok az országok is csatlakozzanak a megállapodáshoz, amelyek nem tagjai az övezetnek. Ez viszont érinti a szuverenitás, azaz Magyarország nemzeti önrendelkezésének kérdését. "Szigorúbb szabályokat jelent, vétójogot veszít el, aki csatlakozik és így tovább... És az én mandátumom nem terjed ki arra, hogy föladjak bármit is a magyar szuverenitásból, ezért a magyar parlamentnek ... döntést kell hozni ebben az kérdésben" - hangsúlyozta a miniszterelnök.