NY Times: Magyarország bóvli demokráciája

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapban Georg Paul Hefty kifejtette: a szerdai vita az EP-ben "egyszerre sokat és keveset jelent". Keveset, hiszen a vita "hajszálpontosan a pártpolitikai frontvonalak mentén haladt", ugyanakkor sokat, mert Barroso, az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a vita "nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal és Magyarországért" zajlik.

A Financial Times Deutschland című (FTD) című üzleti lap Orbánról lepereg Európa bírálata című írásában az olvasható: az uniós intézményekkel szemben Orbán kompromisszumkészséget mutat, odahaza pedig egy kampány áldozataként mutatja be magát.

Az FTD a Schmitt Pál elleni plágiumvád kapcsán Az Egyetem vizsgálja a magyar Guttenberget című beszámolóban azt írta: a Schmitt elleni vádak újabb gondot jelentenek a kormánynak, amelyre e probléma nélkül is erős nyomás nehezedik.

A Berliner Zeitung című baloldali lapban az Orbán bonapartizmusa című kommentár kiemelte: "talán egy gyorsan növekvő ellenzéki mozgalomnak sikerül még a pénzügyi összeomlás előtt véghezvinni a demokratikus stabilizációt Magyarországon".

A Financial Times szerint Orbán Viktor békülékeny hangnemet használt "az Európai Unióval vívott csatájában", igyekezve lecsillapítani az EP indulatos tagjait. A londoni gazdasági napilap szerint a kormányfő teljesítménye éles kontrasztban állt a médiatörvény ügyében tavaly ugyanitt lezajlott harcias fellépéssel.

A baloldali The Guardian szerint Orbán Viktor "taktikai visszavonulót fújt", ígéretet téve a felpanaszolt ügyek megvizsgálására. A konzervatív The Times szerint a magyar miniszterelnök békülékeny hangvétele tükrözi, milyen égetően szükséges számára az EU és az IMF segítségének elnyerése.

A konzervatív francia Le Figaro szerint Orbán Viktor "megpróbálta eloszlatni az EU haragját": tudatosan kerülte a rá jellemző "villongást", "összecsapást", amitől sokan tartottak az Európai Parlamentben és feltehetően Budapesten is. "Szinte unalmassá vált szónokként" minden bírálatot jogi és szakértői kérdéssé szűkített.

Viktátor Strasbourgban védi meg magát címmel számolt be az EP-vitáról a Libération. A francia baloldali lap szerint a miniszterelnök - "ahogy az várható volt - bársonyos kezűnek mutatkozott", és csak a baloldaliak, a zöldpártiak és a liberálisok bírálták őt, a jobboldal - a brit konzervatívokat kivéve - és a szélsőjobboldal viszont megtapsolta.

A Le Soir című baloldali liberális brüsszeli lap arról írt: Orbán Viktor azt a taktikát választotta, hogy a legjobb védekezés a támadás. A lap kiemelte: a magyar konzervatív politikus párbeszédre szólított fel, de távolról sem ismerte el, hogy nem tartja tiszteletben az európai értékeket, ehelyett részletkérdésekre összpontosított.

A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel lap a közép-európai országok közös érdekeiről írt: Varsónak nem érdeke, hogy Brüsszel az új tagállamokat "ifjabb, szegényebb testvéreinek tekintse, és mint diákokat fenyítse, ha - véleménye szerint - távolodni kezdenek az európai értékektől".

A Die Presse című konzervatív osztrák napilap megjegyezte: Orbán Viktor "szokatlanul szelíden" lépett fel. A lap a vita a konzervatívok és a többi pártcsalád közötti vitává alakult át.

Othmar Karas, az Európai Parlament osztrák alelnöke a Die Pressének úgy nyilatkozott: ha valaki vét az uniós jog ellen, meg kell vitatni és unión belül megoldani a kérdést, "ehhez nincs szükség az IMF-re és (Hillary) Clinton levelére". Szerinte "a pártpolitikai viták azonban nem használnak, és a kioktató mentalitás már Ausztria esetében sem segített" - mondta.

Prőhle Gergely helyettes külügyi államtitkár a News című osztrák hetilapnak kijelentette, Magyarország gazdasági helyzete sokkal jobb, mint Görögországé. Azt mondta, mivel az ellenzék gyenge és megosztott, nincs más választása, mint a nemzetközi sajtó és az Európai Parlament révén kívülről nyomást gyakorolni.

Magyarországot felemészti "az áljobboldal és az álbaloldal közötti hideg polgárháború" - írta a The New York Timesban Magyarország bóvli demokráciája című publicisztikájában Konrád György író. Szerinte az új alkotmány célja egy, a Horthy- és a Kádár-rendszeréhez hosszú kormányzás biztosítása, de ez, a két előző "propagandára és hiszékenységre épülő" rendszerhez hasonlóan össze fog omlani.