A magyar felsőoktatási reformról ír a New York Times

A The New York Times budapesti riportja szerint egyetemi diákok és intézményvezetők arra panaszkodnak Magyarországon, hogy a felsőoktatásban bizonytalanságot teremtenek a kormány által újonnan keresztülvitt változtatások, egyebek között az, hogy radikálisan csökkentették az államilag támogatott diákok számát, valamint hogy az állam költségén tanulókat arra kötelezik, diplomájuk megszerzése után egy ideig Magyarországon dolgozzanak.

Az amerikai lap idézi Androulla Vassiliout, az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosát, aki szerint fennáll annak a veszélye, hogy a január 1-jén hatályba lépett új oktatási törvények hatására Magyarország nem fogja tudni megvalósítani az Európai Unió 2020-ra kitűzött oktatási céljait.

Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem rektora a lapnak nyilatkozva kijelentette: "(Az állami finanszírozású helyek számát) drasztikusan csökkentették, ez a mi egyetemünket is sújtotta, és nyilván azokat a diákokat, akik ilyen pályára (közgazdaságira) készülnek". 

A rektor dicsérte a kormánynak azt a szándékát, hogy jobbítani akarja a felsőoktatási rendszert, de hangsúlyozta: fontos intézkedéseket konzultáció nélkül, rendeleti úton vezettek be, ami bizonytalanságban hagyta a diákokat afelől, kapnak-e állami támogatást tanulmányaikhoz. Az egyetem megpróbálja megtalálni a finanszírozás más formáit, de nehéz úgy tervezni, hogy bizonyos rendeletek még függőben vannak. "Kiszámíthatatlan, mi lesz a kormány következő intézkedése. Nem látunk következetes stratégiát" - tette hozzá.

NZZ: a Jobbik birodalma Kelet-Magyarországon

A Neue Zürcher Zeitung terjedelmes riportot közölt Tiszavasvári, a Jobbik birodalma Kelet-Magyarországon címmel. A liberálkonzervatív lap tudósítója, Charles E. Ritterband megszólaltatta a helyi polgármestert és egy roma képvsielőt is. "Tomboló munkanélküliség és mesterségesen táplált félelmek a romákkal szemben" - állt a cikk alcímében.

A városon áthaladva semmi sem utal politikai különlegességére, vagyis arra, hogy az egyetlen település, amelyet a Jobbik kormányoz - írta, Európa "legradikálisabb szélsőjobboldali csoportosulásai" közé sorolva a pártot. "Nem látni soviniszta jelszavakat, sem zászlókat, sem egyenruhás gárdistákat".

Fülöp Erik polgármester, akit 2010-ben a Jobbik jelöltjeként 53,3 százalékkal választottak meg, a kérdésre, hogy mi juttatta hatalomra a Jobbikot másfél évvel ezelőtt, "egyértelmű és differenciált választ" ad: nem reális félelmek, hanem a viszonylag nagy roma népesség miatti elbizonytalanodás érzése. A kérdésre, hogy indokoltak-e romák általi bűncselekményektől való félelmek, a polgármester a lap megfogalmazása szerint kitérő választ ad. "Természetesen vannak bandák, amelyek háziállatokat és gyümölcsöt lopnak a kertekből és néha a házakba is betörnek" - mondta. A polgármester szerint "vissza kell adni a lakosok biztonságérzetét".

Poczkodi Ferenc, a tiszavasvári romák egyik képviselője arról számolt be, hogy "támadások és megtorlások" eddig soha nem voltak, a különféle gárdák sem vonultak fel eddig a városban. A lakosság többi részével való viszonyt korrektnek írta le. Mint mondta, a polgármester biztosította őt, hogy nem akar a városban gárdistákat.