Kizárták őket a nyugdíjrendszerből, ezért több az aktív dolgozó

2011-ben folytatódott a munkapiaci aktivitás növekedése. Az aktivitási ráta 2011-ben 1 százalékponttal, 56 százalékra emelkedett. Az aktivitás 2010 eleje óta tartó bővülését főként a korábbi években meghozott kormányzati intézkedések (főként a nyugdíjkorhatár emelése és a korai nyugdíjazás feltételeinek szigorítása) okozhatták.

A javuló tendencia az elmúlt negyedévben megtorpant, ám az újabb aktivitás növelését megcélzó kormányzati intézkedések eredményeképpen (rokkantnyugdíjba vonulás feltételeinek szigorítása, a rokkantnyugdíjasok jogosultságainak felülvizsgálata) a folyamat az idei évben tovább folytatódhat. Az aktivitás bővülése főleg a 45-59 éves korosztályt érintette, ahol a nyugdíjazás szabályainak szigorítása volt meghatározó – állapította meg Inflációs Jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A munkakereslet a nemzetgazdaságban 2011 utolsó negyedévében – hasonlóan az év egészéhez – érdemben nem változott. Az új munkaerő iránti kereslet nagyobb részét továbbra is a támogatott álláshelyek teszik ki, miközben a versenyszféra által kiírt új álláshelyek nem mutattak érdemi elmozdulást. A foglalkoztatottak száma az utolsó negyedévi stagnálást követően januárban érdemben csökkent – mutatnak rá a jegybank közgazdászai.

Úgy vélik, hogy az egyre bizonytalanodó konjunktúra kilátások mellett a versenyszférát óvatos foglalkoztatási döntések jellemzik. A vártnál kedvezőbb negyedik negyedévi GDP adattal összhangban az év utolsó hónapjaiban a munkavállalói létszám érdemi növekedése csak a vendéglátóipart jellemezte. A foglalkoztatási kilátásokról rendelkezésünkre álló mutatók 2012 elején a munkakereslet csökkenésére utalnak, amit a januári intézményi létszám adatok is igazoltak. A létszám-csökkenése főként a kisebb - 5-50 foglalkoztatottal rendelkező vállalatok körében jelentkezett. A gazdasági klíma romlása először ezen vállalatokat érintheti érzékenyen, ám az év eleji adatokat statisztikai hatások is torzították.

A versenyszférában foglalkoztatottak létszámát az idei év elején néhány nagy cég (MALÉV, Budapest Airport, NOKIA) által bejelentett csoportos létszám-leépítések is kedvezőtlenül érintik. Ezen elbocsátott munkavállalók nagy része magas képzettséggel és szaktudással rendelkező álláskeresőként jelenik meg a munkapiacon, így újbóli elhelyezkedési esélyeik az átlagosnál magasabbnak valószínűsíthetőek – hangsúlyozzák az MNB közgazdászai.

A jegybank szerint a közmunkaprogramok nélkül számított állami foglalkoztatás az elmúlt év folyamán folyamatosan mérséklődött. A munkavállalók számának csökkenése különösen az egészségügyi és a közigazgatás ágazatot érintette. A csökkenő tendenciát az év utolsó hónapjaiban a népszámláláshoz kapcsolódó átmeneti felvételek érintették kedvezően.

A közmunka programokban érintettek száma érdemben emelkedett 2010-hez képest. A részmunkaidős foglalkoztatás növekvő súlya és a foglalkoztatás időtartamának csökkenése miatt azonban ez a hatás a foglalkoztatási statisztikákban nem jelentkezett. A programban egyidejűleg foglalkoztatottak száma némileg csökkent 2010-hez képest. Ugyanakkor növekedhetett a hatékonyabb közfeladatokat támogató programokban résztvevők aránya. A programban résztvevők száma az új programok kiírásig az idei év elején átmenetileg csökkenhet.

A válság óta tapasztalható, hogy a bizonytalanabb keresleti környezetben megnövekedett a rugalmasabb foglalkoztatási formák iránti igény. Ez a részmunkaidősök aránya továbbra is magasnak tekinthető, miközben a konjunktúra kilátások romlásával 2011 eleje óta a kölcsönzött munkaerő aránya némileg csökkenő tendenciát mutat – mutatnak rá.

A munkanélküliségi ráta nem mutatott érdemi elmozdulást az előző évben. Az egy üres álláshelyre jutó munkanélküliek száma változatlanul magas. A munkapiac továbbra is laza, a Beveridge-görbén az utóbbi negyedévekben nem volt jelentős elmozdulás.

Örülhetünk is, meg nem is

2011. december–2012. februárban a munkanélküliek létszáma 497 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliség nemek szerint eltérően alakult. A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta a nők esetében emelkedett, a férfiakra jellemző mutatók kismértékben javultak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

A munkanélküliek 497 ezer fős létszáma 10 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 11,6 százalékos értéke 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A férfiak munkanélküliségi rátája ismét magasabb volt (11,8 százalék), mint a nőké (11,3 százalék), jóllehet a férfiak munkaerő-piaci pozíciója az előző év azonos időszakához viszonyítva tovább javult. Valamennyi változás mintavételi hibahatáron belüli.

„A várakozásoknál gyorsabban, 11,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta tavaly december és idén február között az előző háromhavi 11,1 százalékos átlagról, ami enyhe romlás az egy évvel korábbi 11,5 százalékhoz képest. Azonban pozitív meglepetés, hogy a foglalkoztatottak száma a szezonális hatásoknál is kisebb mértékben, 22 ezer fővel csökkent a november-januárihoz képest, míg a vártnál gyorsabban, 50,7 ezer fővel nőtt az egy évvel korábbihoz képest” – írja elemzésében Suppan Gergely.

A TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte, hogy a munkanélküliek száma 22,7 ezer fővel nőtt az előző háromhavihoz, míg 10,3 ezerrel az egy évvel korábbihoz képest, így az aktívak száma egy év alatt 60 ezerrel bővült, ami kedvező folyamatokat tükröz. Az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben tovább nőhet az aktívak száma.

„A gazdaság lassulásával azonban lassulhat a foglalkoztatás éves alapú növekedése, amit egyes nagyobb elbocsátások is hátráltathatnak, így a munkanélküliségi ráta magas maradhat” – vélekedett a szakértő.

A tavaszi hónapoktól szezonális hatások miatt újra nőhet a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta pedig nyárra 10,5-10,6 százalékra csökkenhet. Az adatok a magasabb munkanélküliségi ráta ellenére inkább pozitív meglepetést jelentenek – zárja kommentárját Suppan Gergely.

2011. december–2012. februárban a 15–74 éves férfi népességből 273 ezren voltak munkanélküliek, munkanélküliségi rátájuk egy év alatt 0,2 százalékponttal, 11,8 százalékra csökkent. A nőket a vizsgált időszakban 224 ezer fős, 11,3 százalékos munkanélküliség jellemezte, ami 0,4 százalékpontos növekedésnek felelt meg – írja a KSH.

A munkanélküliek 16,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 28,3 százalékos munkanélküliségi rátája 1,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,6 százalék volt, egy év alatt lényegében nem változott – vélekedett a KSH.

A munkanélküliek 45,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónap volt. A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint 2012. február végén 646,7 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 4,0 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.