Elég lesz-e nekünk az idei búzatermés?

Az ősz óta tartó szárazság miatt komoly károk keletkeztek a repce vetésterületében, de egyéb szántóföldi növények, így a búza és az árpa is megszenvedték a vízhiányt – mondta el tegnap Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a Gabona Termékpálya Bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón.

A több hónapja tartó rendkívül csapadékszegény időszak miatt csaknem 90 ezer hektáron pusztult ki a repcevetés, ezt a növényt érintette a legkomolyabban a kedvezőtlen időjárás. A tavaly vetett 254 hektárból így most csak körülbelül 160 ezer hektáron várható a termés beérése. A búza termésterülete az idén 0,95 millió hektárt tesz ki a tavalyi 1,1 millió hektárral szemben, és csökkent az őszi árpa, valamint a rozs vetésterülete is.

A szárazság által sújtott repce helyére a gazdák tavaszi növényeket, így tavaszi árpát, kukoricát, és napraforgót vetettek. Utóbbi kettőnek különösen jól jön a mostani csapadék, a jelenlegi állás szerint tehát kukoricából és napraforgóból jó termés várható. Czerván ezzel kapcsolatban megjegyezte: „igazolódni látszik a régi mondás, mely szerint a májusi eső aranyat ér”.

A tavaszi növények azonban más esetekben is okot adnak némi reménykedésre. A kukorica vetésterülete tavalyhoz képest mintegy 3 százalékkal, 1,26 millió hektárra nőtt, de 103 ezer hektárt tesz ki a tavaszi árpa, 54 ezret a zab, 35 ezret a szója vetésterülete is. A napraforgó vetésterülete – részben a sok tönkrement repceföld hasznosítása miatt – nagyot nőtt, és összesen 616 ezer hektárt tesz ki.

Jelentős probléma ugyanakkor, hogy a csapadék nagyon egyenetlenül oszlik meg az országban. Az elmúlt napokban Baranyában, Tolnában és Fejér megyében számottevő csapadék hullott, ám az ország keleti és északi részein továbbra is várat magára az eső.

Az államtitkár kifejtette: Míg egy éve a búza vetésterületének 48 százaléka minősült jónak, és 20 százaléka gyengének, addig a legutóbbi állapotfelmérés szerint mindössze egyötödnyi vetésterület számít jónak, és 40 százalékot tesz ki a gyenge terület aránya. Az időjárás miatt várhatóan idén országosan a szokásosnál nagyobb szórást mutatnak majd a terméseredmények.

Ezzel kapcsolatban az eseményen résztvevő Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: lesznek olyan területek az országban, ahol a szárazság miatt nem éri el majd az egy hektárra vetített bevétel a költségeket.

A búza esetében összességében az idei várakozások szerint az ország legjobb termőterületein legjobb esetben is csak közepes termés várható, míg a gyengébb minőségű földeken 3 tonna alatti hektáronkénti termésátlagra lehet számítani. Czerván György hangsúlyozta: az ország szükséglete így is biztosított lesz, és – kisebb mennyiségben ugyan, de – export árualapra is jut majd gabona.

A fordított áfa július elsejétől működő rendszeréről Czerván György elmondta: az uniós pénzügyminiszterek tanácsa minden valószínűség szerint legkésőbb június végén jóváhagyja a parlament múltheti döntését, így az idei gabonaszezonra már az új szabályok lesznek érvényesek. A Vancsura József, a Gabonaszövetség elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: a termelők üdvözlik a fordított áfa bevezetését, amely hozzájárul a piac fehéredéséhez.

Az államtitkár kifejtette: Magyarország a tapasztalatok megosztását kérte a fordított áfát már régóta sikerrel alkalmazó Romániától. A szomszédos ország közlése szerint már rövidtávon láthatóak az új rendszer előnyei. A piaci visszaélések nagy számban visszaszorultak, az áfacsalásokra specializálódott cégek eltűntek az ágazatból. Romániában komoly előnnyel járt a költségvetés számára is a lépés. Míg a fordított áfa bevezetése előtt 220 millió lei folyt be ilyen címen, az új rendszerben ez csaknem megduplázódott, és 410 millió lei lett.

Czerván hozzátette: a román fél tájékoztatta Magyarországot arról is, hogy az árpa és a sörárpa külön kezelése miatt az utóbbival való visszaélések folytatódtak. Az államtitkár ugyanakkor rámutatott: Magyarországon egy vámtarifaszámon van a két kategória, így ez a probléma nem jelentkezik majd.

Az EU-ban sem jobb a helyzet
A rossz magyar időjárás mellett az unió egészében sem alakulnak fényesen a terméseredmények. Míg Portugáliát és Spanyolországot a hazaihoz hasonló szárazság sújtja, addig máshol a fagy okoz károkat. A szokatlanul hideg téli időjárás miatt az átlagosnál rosszabb termés várható Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban, Németországban, és Franciaország egyes részein is.

A világ mondja meg az árakat
Az idén magas szinten látszanak stabilizálódni a szántóföldi növények árai. Az étkezési búza tonnája jelenleg 53 ezer forintba kerül, a takarmányárpa 50 ezer forint, a repce 135 ezer, a takarmánykukorica 47 ezer, míg a napraforgó 125 ezer forintba kerül. A rossz terméseredmény elvileg felfelé hajtja az árakat, ám a magyar kibocsátás kevés az árak számottevő befolyásolására, azokat a világpiaci mozgások határozzák meg. Igaz, több jel arra mutat, hogy az EU termelése sem alakul jó, így sok függ a világ más nagy termőterületeitől, így elsősorban majd az USA, Kanada, és Kína eredményei csökkenthetik a világszinten kialakuló esetleges szűkösséget.