Feladott csaták az 1 százalékért

Továbbra sem ajánlja fel személyi jövedelemadójának civileknek adható egy százalékát az adózók megközelítőleg 40 százaléka, igaz, évről évre körülbelül 80 ezerrel nő az összegről rendelkezők száma. Mivel a megszerezhető bevételben még mindig nagy tartalékok vannak, az elmúlt években a meggyőzhető adózókért folyó verseny erősödésére számítottak sokan. Megfelelő marketingeszközök és költségvetés hiányában azonban sokan nem szállnak be a harcba. Az összeg jelentős részét így a korábbi években is taroló topszervezetek gyűjtik be, míg mások új utakat keresnek. Ezek egyike az online megjelenés, vagy a közösségi oldalakon kifejtett kampány. Terjedőben van egy külföldön már bevált, de nálunk még gyerekcipőben járó módszer is: a rendszeres támogatók felkutatása.

„Letisztult az egy százalékokért folyó verseny. Az alapítványok közül sokan visszavettek a reklámköltségükből, ami meglátszik a kampányokon is” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Miha Tamás. A civilszervezetek kommunikációjával foglalkozó Human Dialog Kft. ügyvezetője hozzátette: ennek egyik jele az is, hogy sokan az online felületekre helyezték a komolyabb hangsúlyt.

A kampányokban persze a civilszervezetek között komoly eltérések vannak. „Egy-két alapítvány továbbra is szinte szőnyegbombázással kommunikál. Ebben az évben láthatóan komolyan erősített a Gyermekrák Alapítvány arra válaszul, hogy a Daganatos Gyermekekért Alapítvány immár két éve elviszi előlük az első helyet” – tette hozzá Miha. „A többség okosan osztja be a forrásait, nem egy szervezet pedig teljesen visszavonult. A 20–30 ezer civilszervezetből kevesebb mint száz kampányol igazán aktívan az egyszázalékos felajánlásokért. A felajánlott közel 9 milliárd forint felét az alapítványok 2 százaléka szerzi meg” – mondta Miha Tamás.

Az egy százalékoktól való viszonylagos visszavonulás persze nem jelzi azt, hogy a versenyből kimaradók ne keresnének alternatív pénzforrásokat. „Új adományszerzési stratégiát követ Magyarországon a Green­peace, a WWF és az ­UNICEF, mi megpróbálunk rendszeres adományozókat keresni” – nyilatkozta lapunknak Romet-Balla Ágnes. Az ­UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány kommunikációs igazgatója kifejtette: az eseti jelleggel történő pénzgyűjtés a kalapozás helyett ez egy sokkal rendszeresebb bevételi forrást jelenthet egy alapítványnak. „Magyarországon azonban ez a módszer még nem elterjedt, ennek a kultúrája még nem alakult ki, és az emberek úgy gondolják, a rendszeres támogatást anyagilag sem engedhetik meg maguknak. Pedig nincs szó nagy összegekről, havi rendszeres 3 ezer forintnyi adománnyal már életben tartható egy harmadik világbeli, súlyosan alultáplált gyerek. Egy 4–5 liter vizet megtisztítani képes tabletta ára pedig mindössze 10 forint” – említ példákat az igazgató.

Romet-Balla hozzátette: a végső cél az, hogy az adományozók egy-egy program mellett elköteleződve havonta kisebb összegekkel tartósan támogassák a civileket. A rendszeres bevétel kiszámíthatóságot jelentene, jobban lehetne szervezni a programokat.

Jelenleg ez még nem jellemző, manapság a nagy katasztrófák, vészhelyzetek kapcsán mozdulnak meg az emberek, és adományoznak egyszeri alkalommal. A tartósan fennálló „néma katasztrófákhoz” viszont folyamatos pénzügyi háttérre lenne szükség – tette hozzá a kommunikációs igazgató.

„Az UNICEF hazai szervezetének rendszeres adományozói köre jelenleg néhány százra tehető, a cél az lenne, hogy év végére néhány ezer főre növeljük ezt a számot” – nyilatkozta lapunknak Reznák Roxán. Az ­UNICEF számára az új módszer más okokból is időszerűvé vált. Az alapítvány adományszervezési igazgatója azt mondta, idén nem jogosultak az egy százalékok gyűjtésére, mivel tavaly nyáron egyesületből alapítvánnyá alakultak, így két évig nem fogadhatják az ilyen felajánlásokat. „A rendszeres támogatók toborzása emiatt is fontos, és azért is, mert az ­UNICEF kizárólag adományokból tartja fenn magát, s noha ENSZ-szervezetről van szó, onnan sem kap pénzügyi támogatást. Ez utóbbi ok miatt a szervezet világszinten is a rendszeres támogatás felé mozdult el, hogy hosszú távú programjait kellő biztonsággal tudja finanszírozni” – tette hozzá Reznák Roxán.