Harc az idegenforgalmi adóért

Továbbra is egyre újabb és újabb lehetséges időpontok hangzanak el azzal kapcsolatban, hogy a parlament mikor fogadhatja el az új turizmustörvényt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) eredetileg legkésőbb 2011 második felére ígérte a jogszabály megalkotását, de például az egyéni és helyi érdekek nem esnek mindig egybe a regionális érdekekkel, így kizárható, hogy minden pontjával maradéktalanul egyetért majd a szakma.

A fő konfliktusforrás természetesen a finanszírozás. Meghatároznák ugyanis, mire lehet fordítani az idegenforgalmi adót (ifa), szabályoznák a turisztikai desztinációmenedzsmentet (TDM), és kategorizálnák a szolgáltatásokat. Persze aligha oldódik meg minden kérdés, ha az ifa megoszlik a TDM-ek és az önkormányzatok között. „Tekintettel a TDM-ek szerteágazó feladataira, nem tartjuk megnyugtatónak, hogy a költségvetési támogatást nem normatív alapon határozzák meg, hanem az az éves állami költségvetés függvénye. Kevésnek tartjuk továbbá a helyi és a régiós TDM-ek részére a helyi idegenforgalmi adó összegéhez igazodó költségvetési hozzájárulás 10-15 százalékát biztosító hozzájárulást” – közölte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ). A szervezet attól tart, hogy ha a törvény nem rendel elegendő forrást a térségi TDM-ek részére, azok előbb-utóbb működésképtelenek lesznek. „Azt javasoljuk, hogy a helyi TDM-ek számára a képződő önkormányzati ifa-bevételek és hozzájuk kapcsolódó költségvetési támogatások 15 százalékát, a térségi TDM-ek számára 10 százalékát, a régiós TDM-eknek ugyancsak tizedét rendeljék. Fontosnak tartjuk azt is, hogy lehetőség szerint minden év januárjában rögzítsék a turisztikai célokra rendelkezésre álló forrásokat, hogy a turizmus sikeres promócióját időben el tudják végezni” – közölte az MSZÉSZ. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az ifa felhasználásának szabályozása – bár két kísérletet már tettek rá – még mindig túl általános, azaz az önkormányzatoknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy az ifát, annak költségvetési kiegészítését ne csak turisztikai célra használják. A budapesti kerületek például tavaly októberben döntöttek úgy, hogy egységesítik az ifa kivetési gyakorlatát. A 4 százalékos adómérték egynegyedét, vagyis egyszázalékot egy közös marketingalap létrehozására fordítják. Ennek összege a 2011-es számokból kiindulva 700 millió forint, ezt a Magyar Turizmus Zrt., illetve az állam kiegészítené ugyanekkora összeggel, vagyis egy 1,4 milliárd forintos alap jöhet létre. Ennek felhasználására pedig egy közös TDM-et hoztak létre. Az egységesítés előtt az ifa Budapesten szinte kerületenként változó volt: hol tartózkodási idő után fizettették meg, vagyis naponta egy meghatározott összeg az adó – ez nagyjából 300-400 forint. Volt olyan kerület, ahol a szállásdíj meghatározott százalékát kellett kifizetni, ennek mértéke 2,95 és 4 százalék közötti. Bőven akadt olyan kerület, ahol nem is szedtek ifát.

A Magyar Beutaztatók Szövetsége (MABEUSZ) sincs elragadtatva a készülő új törvénytől. Kifogásolta a szervezet, hogy a törvény a csak bejelentési kötelezettséggel rendelkező konferenciaszervezőkhöz hasonlóan a beutaztatókéval megegyező jogosultságokat kíván adni a részben állami pénzből fenntartott TDM-eknek.

További részletek a Világgazdaságban