BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tartanunk kell-e Spanyolország összeomlásától?

A következő hónapok nagy dilemmáját az fogja jelenteni Spanyolország számára, hogy a gazdaság csökkenő teljesítménye mellett mennyi megszorítás szükséges az államadósság olyan szintű mérsékléséhez, ami már a piacok számára is megnyugtató – vélekedett Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„Az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába kerülő Spanyolországot egy újabb Görögországként emlegetik, a helyzet azonban korántsem ilyen egyértelmű. Tény, hogy a spanyol gazdaságnak több olyan súlyos problémával is szembe kell néznie, amilyenbe Görögország nemrég belebukott, ugyanakkor sem méretét, sem minőségét tekintve nem vehető egy kalap alá a két mediterrán ország’” – mondta el Horváth István.

Habár az adósságproblémával küzdő mediterrán országok sorában következő gócpontként jelentkező Spanyolországot előszeretettel emlegetik második Görögországként, a helyzet ennél jóval összetettebb. A munkanélküliség – amely az egész uniót tekintve a legmagasabb (24,1 százalék) –, és a költségvetési hiány valóban a görögökéhez hasonló méreteket öltött, hiszen 10 százalék közelében mozgott az elmúlt években, valamint a legfrissebb adatok szerint az idei első negyedévben mintegy 0,3 százalékkal csökkent az ország GDP-je.

Emellett az államadósság növekedésének üteme is komoly aggodalomra ad okot. Míg négy éve csupán 40 százalék körül mozgott a spanyol államadósság, addig ez az idei évre várhatóan megduplázódik, hiszen az IMF 2012-re vonatkozó előrejelzése már 79 százalékos GDP arányos hiányt vetít előre.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a spanyol gazdaság sem nagyságában, sem minőségében nem hasonlítható a görögökéhez. Méretét tekintve a spanyol gazdaság mintegy ötször nagyobb a görögnél, és még az elmúlt években közel duplájára duzzadt államadósság is elmarad a 87 százalékos uniós átlagtól. Emellett az is fontos különbség a két ország között, hogy a spanyol gazdaság mind versenyképesség, mind korrupció tekintetében lényegesen jobb helyzetben van. A Világbank által összeállított versenyképességi mutató (Ease of Doing Business) idei rangsorában Spanyolország a 44., Görögország pedig a 100. helyen végzett a vizsgált 183 ország között, ami arra utal, hogy a hispán vállalkozások jóval kedvezőbb üzleti környezetben működhetnek.

A Transparency International tavalyi korrupciós rangsora pedig a spanyolokat a 31., míg a görögöket a 80. helyre sorolja. Ennek a két tényezőnek kiemelt szerepe lehet abban, hogy a válságot követően könnyebben talpra tudjanak állni a spanyol vállalkozások, és ezzel együtt az egész gazdaság.

„A következő hónapok nagy dilemmáját az fogja jelenteni Spanyolország számára, hogy a gazdaság csökkenő teljesítménye mellett mennyi megszorítás szükséges az államadósság olyan szintű mérsékléséhez, ami már a piacok számára is megnyugtató: kevesebb megszorítás mellett megkímélni a gazdaságot, vagy agresszív megszorításokkal hosszú távon visszafogni a növekedést” – hangsúlyozta Horváth István.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.