Az aszály számlája

Aszály sokféle van – meterológiai, mezőgazdasági, hidrológia – és egymással nem is mindig összefüggésben működnek. A mostani mindenesetre egy drámai helyzet és az okozza, hogy 2011 februárja óta, hónapról-hónapra sokkal kevesebb csapadék esik Magyarországon, mint az átlag. Ráadásul 2000 óta ez a negyedik olyan év, amikor meterológiai aszály van, 2000-ben, 2009-ben, tavaly és idén is nagy szárazság volt Magyarországon, pedig korábban ekkora aszályok úgy 20 évente fordultak elő.

A 2000-es évet megelőzően például 1980-ban és 1961-ben.
Konkolyné Bihari Zita, az Országos Meterológiai Szolgálat éghajlati osztályának vezetője azt mondta: tavaly, országos átlagban 407,4 mm csapadék hullott, mely a legalacsonyabb értéknek számít 1901 óta. Ezt azért nem vettük észre, mert csak meterológiai aszály volt, így nagy károk nem keletkeztek. 2010-ben ugyanis 110 éves csapadékrekord dőlt meg. Májusban például a sok éves átlag háromszorosa esett le, éves szinten pedig a szokásos mennyiség másfélszerese. Emiatt voltak belvízgondok, de ennek volt köszönhető az is, hogy a tavalyi aszályt meg sem érezte a mezőgazdaság és a természetes vizek. „Ez a tartalék mostanra elfogyott – mondta Konkolyné Bihari Zita.

A normáltól való eltérés területi eloszlása a következőképpen alakult: a legnagyobb negatív eltérést a Dél-Dunántúl északi részén (a Balatontól délre, délnyugatra), illetve a Mátra térségében figyelhettük meg, itt a sokévi átlag körülbelül fele hullott az elmúlt hét hónapban. Az ország nagy részén átlag alatti vagy átlag körüli értékeket figyelhettünk meg, csak az Észak-Dunántúlon volt néhány helyen átlagnál több eső. A legtöbb csapadékot ebben az időszakban Sopronban mértük – 579 milliméter –  , míg a legkevesebbet, harmadát, a somogy-megyei Zics állomásunkon – 180 millimétert."

Az éghajlati szakértő azt mondta: a megfigyelések és az éghajlati modellek alapján biztosra vehető, hogy érezhetően melegszik az éghajlatunk. De ebből még nem következik, hogy a csapadék is tendenciózusan csökkenni fog és szárazabbak lesznek a nyarak. Éppen egy olyan zóna határán vagyunk ugyanis, hogy tőlünk északabbra biztosan csapadékosabb, délre pedig szárazabb lesz az éghajlat a megszokottnál, de azt, hogy nálunk lesz-e érdemi változás, még nem merik kijelenteni a szakemberek.

A száraz nyarat a Balaton is megsínyli, most éppen több mint fél méter vízszínt hiányzik belőle és 54 centiméterre csökkent a tó átlagos vízszintje. Ez fele a szokásosnak.

Bíró Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója szerint ettől függetlenül eszében sincs kiszáradni és sem a növény-, sem az állatvilágra nincs semmilyen káros következménye, a nádasoknak pedig kifejezetten jót tesz. Az alga és a hínár csak esztétikai probléma, a Balaton amúgy, köszöni nagyon jól van.
„A strandolóknak és a hajósoknak kellemetlen kicsit, de ennél nagyobb baj nincsen – mondta Bíró Péter. – Egy 600 négyzetkilóméteres felülettel rendelkező tónek, mint a Balaton,, az időjárás következtében komoly vízjátéka van. A meleg és a szél miatt naponta egy centimétert is képes csökkenni. Ezt tapasztaltuk már 2003-ban is, amikor 24 centiméter volt a vízszint, de elég volt másfél év és minden rendbejött. Erre számítunk most is.”

A mezőgazdaság rosszabbul áll. Raskó György agrárközgazdász szerint az ötszáz milliárd forintot is meghaladja az aszály okozta kár és a a szárazság legsúlyosabban a kukoricát érintette. A kalászosok esetében nem olyan nagy a baj. 10-15 százalékkal termett kevesebb búza, amit az áremelkedés még ellensúlyozni fog. A kukorica terméskiesése viszont nemcsak a termelőknek, hanem az állatartóknak is komoly gondokat okoz.

„Nem az a kérdés, hogy hogyan tudják ezt kompenzálni, hanem az, képesek lesznek-e talpon maradni – mondta Raskó György. – A 40 százalékos kiesés ugyanis nemcsak komoly drágulást okoz, hanem a kukorica minőségét is jelzi. Ekkora áremelkedést a húsnál és a tejnél nem lehet érvényesíteni, hiszen 10-15 százaléknál nagyobb áremeléssel már nem lesznek versenyképesek az olcsó, import áruval szemben. Az alapvető élelmiszerek áfája ugyanis az összes visegrádi országban tíz százalék alatt van, míg nálunk huszonhét százalék. Nem véletlen, hogy jön az olcsó szlovák tej és hús."

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöksége mindenesetre a héten bejelentette: öt százalékos áfát szeretnének, különben padlóra kerül az ágazat. Ezzel a húsos és a pék szakmai szervezetek is egyetértenek, az alapanyagok folyamatos drágulása miatt.

Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének, a FAO-nak jelentése szerint a múlt hónapban 6,2 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. A 2007-2008-ban tapasztalt élelmiszerválsághoz hasonlót prognosztizálnak a szakemberek. Az árak ráadásul már most magasabbak, mint 2008-ban, pedig az ötven éve nem tapasztalt szárazság hatásait még nem is lehet érezni. Jórészt az oroszországi és észak-amerikai aszály miatt az egész világban dinamikusan drágul a hús, a tej, a cukor és a gabona, tehát ha nálunk nem lenne aszály, a világpiaci drágulás akkor is érintene bennüónket. Így pedig hatványozottan fog.

Az aszály számlája
A megszokottnál harmadával kevesebb bor lehet az idei szüret eredménye
A kukorica vetésterületének 40 százalékán nem lesz termés
54 centiméterre csökkent a Balaton vízszintje
A Holt-Tiszában drámaian lecsökkent a vízszínt, tömegesen pusztulnak a halak. Eddig 3,2 tonna haltetemet szállítottak el
Mivel kevés volt a búza, kilónként 30 forinttal emelték fel a malmok a sütőipari cégeknek értékesített liszt árát
40-50 százalékkal emelkedtek a takarmányárak
Az Alföldön rengeteg helyen kiszáradtak – a 7-10 méter mély – kutak
A Duna folyamatos apadása, valamint alacsony vízállása miatt közlekedési korlátozások vannak
Elemzők szerint 20-30 százalékos áremelkedés jön a hús, tej, zöldség-gyümölcs, kenyér árában

Nem csak nálunk okoz gondot
Az USA-ban is évszázados a szárazság, ez az elmúlt fél évszázad legnagyobb aszálya. Utoljára 1956-ban volt hasonlóan év. Vannak olyan államok, ahol a termőterületek 60 százaléka teljesen tönkre ment. A kukorica- és a szójabab-termés háromnegyede elszáradt. Oroszországban ugyancsak hatalmas a szárazság. Az előjelzések alapján a gabonahozam tíz millió tonnával lesz kisebb a tervezettnél. Indiában is fele annyi csapadékot hozott a monszun, míg Ázsia több országában az áradások tették tönkre a termést. Az aszály ezeknél kevésbé sújtotta a német, a cseh és a lengyel gazdákat, de náluk sem lesznek idén termésrekordok.