A budapesti nagybani piac ellenőrzése során – amelyet szerdáról csütörtökre virradó éjszaka végzett különböző hatóságokat képviselő mintegy 90 hatósági személy – mintegy 15 tonna zöldséget és gyümölcsöt foglaltak le az ellenőrök – mondta Helik Ferenc, a Pest Megyei Kormányhivatal igazgató főállatorvosa pénteken Budapesten, a razziát értékelő sajtótájékoztatón. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára közölte: az akció annak az ellenőrzés-sorozatnak a kezdete, amellyel a nagybani piacot meg kívánják tisztítani azoktól, akik átcsomagolt élelmiszert árusítanak, és lenyomják az árakat. Az államtitkár hangsúlyozta: az ellenőrzés az egész ország területére kiterjed.
Hozzátette: az élelmiszerlánc-felügyeletért és -biztonságért felelős szakemberek 31 vállalkozást ellenőriztek, és hét esetben kellett intézkedniük. Lefoglaltak 2 tonna nektarint, 12 tonna görögdinnyét kivontak a forgalomból, fél-fél tonna paprikát és paradicsomot is lefoglaltak.
A szakértői álláspont szerint valóban meglehetősen nagy a szürke-, illetve feketegazdaság aránya a hazai zöldség-gyümölcs kereskedelemben. „Ennek szintje a mi becsléseink szerint 40 százalékra tehető, egyes esetekben még akár meg is haladhatja ezt az arányt, hiszen a számla nélküli kereskedés bizonyos szegmensekben elterjedtebb” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Mártonffy Béla. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke lapunknak hozzátette: a vásárlók „jogosan kedvelik” a magyar termékeket, ezért jelentős probléma az is, hogy néha ilyen csomagolásban meghamisított eredetű, külföldi terméket kapnak.
Mártonffy üdvözli a nagybani piacon végrehajtotthoz hasonló akciókat mondván, „a hatékony ellenőrzés az egyik szükséges feltétel a helyzet megváltoztatása érdekében, ennek érdekében pedig támogatjuk azt, hogy az ellenőrző szervek elegendő számú szakemberrel, a megfelelő anyagi körülmények között dolgozzanak.
A feketekereskedelemnek, azaz a nyugtaadás elmulasztásának legfőbb oka azonban mégis a magas áfa Mártonffy Béla szerint. „Régóta egyeztetünk ebben a témában a szakmával, és a mindenkori kormányokkal. Az az álláspontunk, hogy az átláthatóság megteremtése érdekében hosszabb távon elengedhetetlen lenne az alapvető élelmiszereket terhelő áfa jelentős csökkentése.” Az elnök hozzátette: „az ellenőrzés mint első lépés helyes, de önmagában nem oldja meg a feladatot.
Az áfacsökkentés révén viszont hosszabb távon az állami bevételek nőhetnének. Ráadásul amíg a zöldség-gyümölcs ágazatban vagy akár a mezőgazdaság egészében nem sikerül megteremteni a tiszta gazdálkodást, addig nem tudjuk kihasználni az uniós fejlesztésekben rejlő lehetőségeket. Az EU-s pénzek lehívásának ugyanis egyik komoly feltétele az átlátható gazdálkodás” – fogalmazott Mártonffy Béla. Mártonffy ismét megerősítette lapunknak: az élelmiszer-gazdaság más szereplőivel összefogva szeptemberben egy átfogó anyagot nyújtanak át a kormányzatnak az esetleges áfacsökkentés hatásairól.
Élelmiszer-ipari szakértők szerint a legsúlyosabb a helyzet a leggyorsabban forgó áruknál, elsősorban a zöldség-gyümölcs ágazatban. A húságazat is igencsak kitett, szakértők itt a teljes forgalom egyharmadára teszik az áfa nélkül, ráadásul így mindenfajta – akár élelmiszer-biztonsági – ellenőrzés nélkül piacra kerülő termékek hányadát.
Az áfacsökkentéssel kapcsolatos eddigi kezdeményezések mégis rendre elhaltak az elmúlt években. A problémára hívja fel a figyelmet a hazai élelmiszer-ágazat legnagyobb szereplőit tömörítő, nyár elején alakult fórum, mely azt szeretné elérni, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 10 százalék alá csökkenjen. A Csányi Sándor OTP-elnök érdekeltségébe tartozó Bonafarm és a multinacionális Bunge kezdeményezésével létrejött fórum szóvivője, Torba Tamás korábban úgy vélekedett lapunknak: ha a nemzeti konzultáció felveti a luxusáfa lehetőségét, létjogosultsága lehet annak, hogy a skála másik végén az alapvető élelmiszerek áfája alacsonyabb legyen.
Élelmiszer-ipari szakértők szerint a legsúlyosabb a helyzet a leggyorsabban forgó áruknál, elsősorban a zöldség-gyümölcs ágazatban. A húságazat is igencsak kitett, szakértők itt a teljes forgalom egyharmadára teszik az áfa nélkül, ráadásul így mindenfajta – akár élelmiszer-biztonsági – ellenőrzés nélkül piacra kerülő termékek hányadát.
Az áfacsökkentéssel kapcsolatos eddigi kezdeményezések mégis rendre elhaltak az elmúlt években. A problémára hívja fel a figyelmet a hazai élelmiszer-ágazat legnagyobb szereplőit tömörítő, nyár elején alakult fórum, mely azt szeretné elérni, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 10 százalék alá csökkenjen. A Csányi Sándor OTP-elnök érdekeltségébe tartozó Bonafarm és a multinacionális Bunge kezdeményezésével létrejött fórum szóvivője, Torba Tamás korábban úgy vélekedett lapunknak: ha a nemzeti konzultáció felveti a luxusáfa lehetőségét, létjogosultsága lehet annak, hogy a skála másik végén az alapvető élelmiszerek áfája alacsonyabb legyen. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.