A nyugdíjasoknak fáj a legjobban: két és fél éves csúcson az infláció

A 6 százalékos augusztusi éves adat nem lepte meg az elemzőket, a piaci konszenzus pontosan 6 százalék volt. Az éves infláció utoljára 2010 januárjában volt ennél magasabb. Az előző hónaphoz képest az átlagos fogyasztói árszint 0,1 százalékkal emelkedett. Az éves maginfláció 5,1 százalékos volt, a nyugdíjas kosár pedig 6,1 százalékkal drágult.

Az egy évvel korábbihoz képest a legnagyobb mértékű, 14,1 százalékos drágulást a szeszes italok, dohányáruk kategóriában regisztrálták, csökkenést (0.8 százalékosat) pedig egyedül a tartós fogyasztási cikkek körében. Az egyéb cikkek, üzemanyagok kategóriában 7,9 százalékos volt a drágulás. Az átlag fölötti mértékben drágultak az élelmiszerek (6,3 százalék) és a háztartási energia (6,2 százalék), a ruházkodás 3,5 százalékkal került átlagosan többe, mint egy évvel korábban, a szolgáltatások pedig 4,1 százalékkal.

Kérdés, hogy a Monetáris Tanács miként értékeli az inflációs mutatókat. Az augusztus végi kamatdöntő ülésen feltehetően a külső tagok szavazták meg a 25 bázispontos kamatvágást (a jegyzőkönyvet szerdán ismerjük meg), akik persze továbbra is nyugtathatják magukat azzal, hogy az árakat igazából csak egyszeri – az áfa, illetve a jövedéki adó emelése –, másrészt külső hatások – az olajár emelkedése – mozgatják fölfelé.

Mit mond a szakember?

Az éves árindex szeptemberben is 6 százalék körül – akár kissé e szint felett – alakulhat, októbertől várható lassulás – véli Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, hozzátéve, hogy az élelmiszerárak alakulása felfele mutató kockázatot jelent. A szakember szerint az év egészében így is bőven az MNB 3 százalékos célja felett alakul az infláció, és a cél elérése 2013-ban sem valószínű.
 
Monetáris politikai szempontból az adat semleges, az augusztusi kamatdöntés is bizonyította, hogy a tanácstagok többsége számára a piaci folyamatok és a borús növekedési kilátások a meghatározóak – szögezi le Trippon Mariann. A CIB prognózisa az alapkamatpályára vonatkozóan nem változott: a szakemberek – elsősorban az IMF- tárgyalások miatti bizonytalanságok és a következő időszakban várhatóan kevésbé támogató külső környezet miatt – az év végéig már csak egy, 25 bázispontos lazítást valószínűsítenek.

Lengyel és cseh adatok

Miközben a hazai árak emelkedésének üteme uniós csúcson jár – az Eurostat a részletes európai adatsort pénteken teszi közzé, de biztosra vehetjük, hogy a magyarországinál magasabb adatot találunk majd benne – a régióban sokkal szerényebb az inflációs nyomás.

A cseh adatot szintén kedden tette közzé: a júliusi 3,1 százalék után az éves ráta a várakozásokkal összhangban 3,3 százalékra emelkedett az év nyolcadik hónapjában. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek, a háztartási energia és az üzemanyagok drágultak. A cseh jegybank augusztus 3-i kamatdöntő ülésén a 4:2 arányban döntöttek a 0,5 százalékos ráta tartása mellett, a „kisebbség” 25 bázispontos vágást szorgalmazott. A piac szerint Prágában hamarosan nemkonvencionális jegybanki eszközöket is mozgósíthatnak, mivel az alapkamat – valószínű – csökkentése nem adhat akkora lendületet a hitelezésnek, amekkorára a magyarhoz hasonlóan recesszióban lévő – a második negyedévben éves összevetésben 1,2 százalékkal zsugorodó – cseh gazdaságnak szüksége lenne.

A lengyel inflációs adatot is pénteken ismerjük meg, a piaci konszenzus szerint az éves ráta a júliusi 4,0 százalékról 3,8 százalékra lassult augusztusban. Az infláció így is a 2,5+/-1 százalékos jegybanki célsáv fölött van, de a várakozások szerint a következő hónapokban jelentős mértékben csökken, és az év végére 3 százalék alá esik.