Az interneten is tarolt az olimpia

Valószínűleg egészen elképesztő adatokat kapott volna egy erre szakosodott megfigyelő, ha augusztus 8-án, az olimpiai elődöntőbe jutásért vívott magyar-izlandi kézilabdameccs alatt vizsgálta volna a hazai internetes forgalmat. A beszámolók szerint ugyanis ez az összecsapás volt az egyik leginkább követett esemény a hazai felhasználók körében a londoni játékok idején, ráadásul számos weboldal élő, percenként frissülő közvetítésben számolt be a drámai végjátékot és végül magyar győzelmet hozó mérkőzésről, vagyis sűrűn frissíthettek a magyar netezők is.

Az idei ötkarikás játékok egyébként megdöbbentő nézőszámot produkáltak nemcsak a tévés piacon, de a virtuális térben is. A Gemius adatai alapján a londoni nyári olimpia idején a magyar sport- és olimpiai oldalak közel 3 millió embert vonzottak, vagyis a 15 évesnél idősebb hazai internetes tábor 61,6 százaléka, közel kétharmada a weben is követte az eseményeket. Az olimpia alatt közel 1 millióval több felhasználó látogatott sportoldalakat, mint az azt megelőző időszakban. Az olimpiát megelőzően átlagban heti 1,85 millió internetfelhasználó kattintott a sport tematikájú weboldalakra, ami több mint másfélszeres növekedést jelent az ötkarikás játékok időszakában. Az olimpia így közel 800 000 fővel verte meg a futball-Európa-bajnokságot, mely legaktívabb hetében 2,045 millió sportrajongót vonzott a monitorok elé.

Augusztus 8-a egyébként az egyik legütősebb napnak bizonyult az olimpia alatt a hazai sportoldalaknál, csak ezen a napon több mint 955 ezren keresték fel őket. A hatalmas érdeklődés nem meglepő, hiszen a már említett kézilabda-mérkőzés mellett a kajak-kenusok is belehúztak (lapátoltak), és két aranyéremmel gyarapították a magyar csapat éremgyűjteményét. A legnagyobb forgalmú nap azonban mégsem ez, hanem augusztus elseje lett, akkor 957,7 ezren kattintottak a sportoldalakra, illetve az olimpiával foglalkozó site-okra. A nagy érdeklődés oka pedig Gyurta Dániel szereplése lehetett, aki aznap nyerte meg a 200 méteres mellúszást.

De jelentős érdeklődés volt több olyan napon is, amikor nem szerzett érmet a magyar olimpiai csapat. Ezek az alkalmak többnyire olyan jelentős érdeklődést kiváltó sportágakhoz voltak köthetők, mint a vízilabda vagy a kézilabda. Ugyanakkor a tornász-, atlétikai és vívóesemények a kiemelkedő magyar eredmények ellenére nem váltottak ki jelentős aktivitást a sportot kedvelő hazai netezőkben – derül ki a Gemius adataiból.

Az olimpia nemcsak a látogatók számát növelte, hanem az érdeklődés intenzitására is jelentős hatással volt a kutatócég közlése szerint. Míg a londoni játékok előtti időszakban az egy látogatóra eső heti oldalletöltések száma 10,37-os értéket mutatott, addig az olimpia alatt ez a szám 13,9-re ugrott. Ehhez hasonlóan a sporttartalmak böngészésével eltöltött idő is ugrásszerűen növekedett. Az egy felhasználó által egy hét alatt a sportoldalakon eltöltött idő közel 60%-kal növekedett, így elérve a 43,54 percet. A gemius­Traffic adatai alapján az is kivehető, hogy az érdeklődés reggeltől kezdve folytonosan épült, a csúcspontját 16 órakor érte el, és a munkaidő befejeztével egy időben visszaesett, majd a késői órákban ismét megugrott, az esti csúcspontot 22 óra körül elérve.

Az olimpia alatt az Origo Sport, az Index sportrovata, a Sportgéza, a Nemzeti Sport Online (NSO) és a Hír24 online lapcsalád sportoldala, a Sport24 vonzotta a legtöbb látogatót. Az Origo sportrovata például a 31. héten (július 30–augusztus 5.) 867,7 ezer egyedi látogatóra tett szert, míg a következő héten 20 ezerrel kevesebb, 847,7 ezer látogatója volt az oldalnak. A Sportgéza.hu közel 730 ezer egyedi látogatót vonzott a 31. héten, míg az olimpia utolsó hét napján 653,6 ezret. De jócskán 400 ezer fölött volt az egyedi látogatók száma az NSO-nál is a londoni játékok mindkét teljes hetében, míg a Sport24.hu-t közel negyedmillióan látogatták meg az olimpia ideje alatt.

Ráadásul a jelek szerint a netezők nem érték be az eredmények gyors átfutásával, hanem hosszabb időt szenteltek annak, hogy képbe kerüljenek a nyári játékok történései kapcsán. A Gemius OPA adatai szerint a londoni olimpia ideje alatt az Origo Sporton a látogatások átlagos ideje 9:44 perc volt, az NSO-n 07:05, míg a Sportgéza.hu-n 04:21 volt.

Hírbe hozott olimpikonok: a médiában is taroltak a legjobbak

A magyar olimpikonok eredményei, a velük kapcsolatos történések hetekig biztosítottak bőséges híranyagot a hazai online médiumoknak. A Ferling Web­line sajtófigyelő csapata pedig utánajárt, hogy az úszócsapatból kikről született a legtöbb cikk. Nos, talán nem meglepő módon Gyurta Dánielről jelent meg a legtöbb írás, szám szerint 1979. A netes népszerűségi versenyben Cseh László lett a második, 1669 írás szólt róla az online médiumokban, míg az olimpia egyik legnagyobb meglepetését okozó és 10 kilométeres úszásban aranyat szerző Risztov Éva lett a harmadik 1096 cikkel. A paralimpiai bajnok és ezüstérmes Sors Tamás (840) azonban rögtön utánuk foglal helyet a negyedik helyen. Sőt, a szintén paralimpikon Tóth Tamást (600) is csak Jakabos Zsuzsanna és Hosszú Katinka előzi meg.