Kalapács alatt 11 ezer lakás

Visszafogottabban árvereznek a bankok, mint az előző hónapokban – egyebek között ez is kiolvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikáiból. A jelzálog-hitelezéssel foglalkozó pénzügyi intézmények egy kvótarendszer alapján jelölhetnek ki ingatlanokat kényszerértékesítésre, jelenleg a 90 napon túli késedelembe esett adósok esetében a lakások 3 százalékát árverezheti el. A kvóta alapját képező – tehát már az árverezhetőség stádiumába jutott – lakások száma a harmadik negyedévre már megközelítette a 114 ezret, az első fél évben még csak bő 107 ezer árverezhető ingatlan volt az országban. Ez alapján a kényszerértékesítésre kijelölhető lakóingatlanok száma ebben a negyedévben meghaladta a 4 ezret, az előző negyedévben viszont még csak 3800 körül volt.

Hiába nőtt azonban a kvóta alapja és az árverezhető ingatlanok száma, a bankok ebben a negyedévben – a korábbi gyakorlattal ellentétben – viszonylag kevés kényszerértékesítést rendeltek el. Míg az első és a második negyedévben 83–84 százalékosan kihasználták a kvótát, a harmadik negyedévben csak a kijelölhető ingatlanok 71 százalékára indították el a kényszerértékesítési eljárást, tehát ebben az időszakban 2866 lakás árverezését kezdik meg, vagyis az új negyedévben 311-gyel kevesebb lakóingatlan kerül kalapács alá hiteltartozás miatt, mint április és június között. A legfertőzöttebb területnek Pest megye és Budapest számít: előbbi adja az árverésre kijelölt ingatlanok 14,2, utóbbi pedig a 11,64 százalékát.

A kényszerértékesítési moratórium feloldása, vagyis tavaly október óta 10 914 lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre a pénzügyi szolgáltatók. Ez a szám azonban a következő hónapokban várhatóan dinamikusan növekszik majd, részben azért, mert a jelzálog fedezetű hiteleknél – különösen a devizaalapúaknál – a 90 napon túl késedelmes tartozások aránya gyorsan emelkedik. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint például az idei első és második negyedév között több mint 40 milliárd forintnyi deviza-jelzáloghitel vált 90 napon túl késedelmessé. A kényszerértékesítések számát az is fokozhatja, hogy a pénzügyi intézmények számára előírt limitek is fokozatosan enyhülnek.

A kényszereladási kvótát szabályozó törvény a múlt év október elsején lépett hatályba: eszerint a kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék. Jövőre a kvóta a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz, 2015 januárjától pedig újból korlátozás nélkül működik majd a követelésérvényesítés rendszere.

A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány azért vezette be – a bankokkal egyeztetve –, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek nagy tömegben piacra, zavarokat okozva ezzel az egyébként is nyomott árakkal működő – és szebb napokat is látott – lakáspiacon.

A devizaalapú lakás- és szabad felhasználású kölcsönök esetében nagyon rosszak a mutatók. A lakáscélú devizakölcsönök több mint 15 százaléka, a szabad felhasználású deviza-jelzáloghiteleknek pedig a 24 százaléka késedelmes 90 napon túl.

A forinthiteleknél lényegesen jobbak a mutatók, a piaci kamatozású kölcsönök esetében 12 százalékos a 90 napon túl megcsúszók aránya, a támogatott forinthiteleseknek pedig jelenleg mindössze a 3,5 százalékát fenyegeti a kényszerértékesítés.

A devizaalapú lakás- és szabad felhasználású kölcsönök esetében nagyon rosszak a mutatók. A lakáscélú devizakölcsönök több mint 15 százaléka, a szabad felhasználású deviza-jelzáloghiteleknek pedig a 24 százaléka késedelmes 90 napon túl.

A forinthiteleknél lényegesen jobbak a mutatók, a piaci kamatozású kölcsönök esetében 12 százalékos a 90 napon túl megcsúszók aránya, a támogatott forinthiteleseknek pedig jelenleg mindössze a 3,5 százalékát fenyegeti a kényszerértékesítés. -->