A tervezet szerint a kerettanterv meghatározza a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását, a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszra vonatkozó feladatait, a személyiségfejlesztés lehetőségeit, a műveltségi területeken meghatározott tantárgyak óraszámát. Kitér továbbá az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módjára és összhangjának biztosítására, a kapcsolódási pontokra az egyes tantárgyi tartalmak között.
A kerettanterv az egyes témakörökre összpontosítva támogatja a pedagógusok tervező munkáját, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését - áll az anyagban.
A javaslat rögzíti, hogy az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépítheti a helyi tantervébe. Ez tanéves tagolásban történne, és az intézmény kiegészíthetné azt az iskola helyi sajátosságai alapján.
Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi kerettanterveket egymás között felcserélhetné. Erre akkor lenne lehetőség, ha az érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a korábbihoz képest magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be.
A dokumentum kitér arra is, hogy az iskolában az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórusfoglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható.
A javaslat szerint a miniszter a jóváhagyásra benyújtott kerettantervet a mellékletekkel együtt megküldi az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) részére. A kerettanterv-benyújtónak eljárási díjat kell fizetnie, ennek összege a kerettanterv által érintett évfolyamonként a mindenkori minimálbér összege.
A miniszter az általa jóváhagyott kerettanterveket nyilvántartja, és az általa vezetett minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi - áll a tervezetben.
Az oktatási államtitkárság közlése szerint a kerettantervekbe foglalt tananyag az egyes tárgyak tanításához rendelkezésre álló óraszám mintegy 90 százalékát foglalja le, 10 százalékát pedig az iskolák szabadon töltik fel tartalommal.
Mint az MTI-hez eljuttatott közleményben írták: a 2015/2016- tanévben már az összes évfolyamon mindennap lesz testnevelés óra, és ezen órák száma heti háromról ötre nő. Az első, ötödik és kilencedik évfolyamokon a következő (2013/14) tanévtől új, kötelező tantárgyként jelenik meg az erkölcstan, illetve az e helyett választható hit- és erkölcstan óra. A magyar nyelv és irodalom, a történelem értékalapú oktatása erősíti a haza iránti elkötelezettséget, a nemzeti kultúra kincseinek megőrzését.
A gyermekek kreativitását, személyiségfejlődését, esztétikai érzékének kibontakoztatását segítendő az alsó tagozaton több időt fordítanak a művészeti tantárgyak oktatására. Ezek óraszáma heti háromról négyre nő - rögzítették.
A természettudományos tantárgyak esetében a felső tagozaton és a középiskolában növekedhet azok óraszáma, tanításukhoz a Magyar Tudományos Akadémia készítette el a tagozatos osztályoknak szóló kerettanterveket, melyekben először jelenik meg a Természettudományos gyakorlatok című tantárgy.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.