Munkahelyvédelmi program - A sorok között

A számviteli törvény 2011-től hatályos előírása szerint a vállalkozásoknak az üzleti év mérlegfordulónapján meglévő devizás eszközeit és kötelezettségeit kötelező átértékelni az év végi árfolyamra. Az MNB forint/euró árfolyama 2011 első három negyedévében 265–275 forint között mozgott, de az évet 311,13 forintos árfolyammal zárta. Az erős év végi forintgyengülésnek köszönhetően a jelentős, külföldi devizában fennálló kötelezettséggel rendelkező vállalkozások 2011-es beszámolójukban döbbenetes mértékű árfolyamveszteséget számoltak el, annak ellenére, hogy a mérlegkészítés időpontjában már nyilvánvaló volt a forint visszaerősödése.

A számviteli törvény eddig csupán a beruházással megvalósult tárgyi eszközökhöz és vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó devizás finanszírozások év végi átértékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteség elhatárolását engedte meg. Ennek az elszámolási módnak köszönhetően a devizahitelek futamideje alatt az egyes évekre elszámolt árfolyamveszteség összege viszonylag egyenletes lehetett, és elkerülhetővé vált az egyszeri kiugró veszteség elszámolása. Ez a lehetőség ugyanakkor nem vonatkozott a külföldi devizában felvett forgóeszközhitelek árfolyamváltozásaira, amire a számviteli törvény 2013. január 1-jén életbelépő, de már a 2012-es beszámoló készítése során is alkalmazható módosítása mostantól lehetőséget teremt.

Tény, hogy a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása plusz feladatot ró a cégekre, hiszen esetenként igen összetett számításokkal kell majd alátámasztani a veszteség megosztását a tárgyév és a következő évek között, de mindenképpen komoly előrelépést jelent abban a tekintetben, hogy a jogszabályalkotók közelítik a számviteli szabályozást a valós gazdasági körülményekhez.

A gazdasági társaságokról szóló törvény 2012. október 16-án életbelépett módosítása mentesíti a társaságokat a tőkepótlás kötelezettsége alól, ha a veszteség forrása átmeneti volt – például egy időleges forintgyengülés –, és a sajáttőkehelyzet külön intézkedés nélkül helyreállt. Ezt a tényt a megadott határidőn belül egy közbenső mérleg adataival kell bizonyítani. Ugyancsak kézzelfogható könnyebbséget jelent, hogy átmeneti rendelkezésként 2014. május 31-ig a saját tőke hiányának megállapítása során a 2011 és 2012-es beszámolóban elszámolt összevont év végi átértékelésből eredő árfolyamveszteség figyelmen kívül hagyható.

A törvény változása kétségkívül számos hazai vállalkozást lélegzethez juttat, de a szabályozással összefüggésben azért felmerül néhány eldöntendő, illetve tisztázatlan kérdés. Az alkalmazáskor az ügyvezetésnek és a könyvvizsgálóknak minden esetben meg kell vizsgálniuk, hogy az éves beszámolóban kimutatott – majd néhány hónap alatt magától megszűnő – veszteség korlátozza-e a cég fizetőképességét, azaz nem valós tőkehiány áll-e fenn.

Szintén kérdéses, hogy miként szerez a cégbíróság tudomást a tőkehelyzet rendeződéséről, ugyanis a megkívánt közbenső mérleget nem kell közzétenni vagy a cégbíróságra benyújtani. Célszerű ezért a közbenső mérleg adatait tulajdonosi határozatban rögzíteni és hivatkozni rá, hogy a rendeződött tőkehelyzet miatt mentesült a cég a tőkepótlás követelménye alól. Ez a dokumentum a társaság bankjával való kapcsolattartásban is felhasználható, hiszen egy hitelbírálat során fontos mérlegelendő szempont lehet. Az is kérdéses továbbá, hogy elfogadják-e az ilyen cégek pályázatait közbeszerzési eljárásokon vagy állami támogatási tendereken, ahol veszteséges és tőkehiányos cégek általában nem indulhatnak. Erre vonatkozóan hasznos lenne valamilyen iránymutatás, ami az ismertetett törvénymódosításokban megjelenő törvényalkotói szándékot a pályázatok területére is kiterjeszti.