Egyre nagyobb a vita a brit EU-kilépés tervéről

Bírálatok özönét zúdította magára a brit kormányfő azzal a kijelentésével, hogy a következő parlamenti időszak első felében, vagyis 2017 végéig népszavazást ír ki országa EU-tagságának jövőjéről. David Cameron tegnapi beszédében azzal indokolta ígéretét, hogy a brit lakosság körében „minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság” az EU-val szemben, ezért a kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval. Ennek megerősítésére szolgálna a referendum.

Beszédében Cameron is elismerte az elszakadás lehetőségét, ám ez szerinte ennek hátterében nem kormánya politikája, hanem az EU-reformok elmaradása lesz. Az azonban nem derült ki a felszólalásból, pontosan milyen reformokra is gondol, egyedül egyfajta rugalmasabb, a tagországoknak nagyobb szabadságot engedő gazdasági szövetség víziója tűnik ki szavaiból.

Erre reagált Laurent Fabius francia külügyminiszter, aki egy rádióinterjúban így fogalmazott: „mi is támogatjuk, hogy a britek pozitív javaslatokat tegyenek Európának, de nem csinálhatunk egy a la carte Európát. Tegyük fel, hogy Európa egy labdarúgó klub. Miután beléptünk a klubba, nem mondhatjuk, hogy most akkor rögbizzünk.” Gazdasági szakértők sem üdvözölték a bejelentést: a Financial Timesnak a davosi gazdasági fórumon nyilatkozó szakértők szerint komoly kockázatokat rejt egy ilyen lépés.

Ne zsaroljon Cameron

Keményebben fogalmazott az Európai Parlament baloldali elnöke. Martin Schulz szerint nem konstruktív a brit miniszterelnök kritikája, és nem is a huszonheteknek szól, hanem saját pártja euroszkeptikus szárnyának. Schulz a Bild-Zeitungnak nyilatkozva kijelentette, Anglia a népszavazással "teljesen téves úton jár". Az, amit David Cameron most csinál, "súlyos kárt okozhat" Nagy-Britanniának. Európában egyetlen ország sem képes egyedül helyt állni a Kínával, Indiával és más feltörekvő államokkal folyó versenyben - emlékeztetett. Tény, Cameronon óriási a nyomás, pártja euroszkeptikus szárnya részéről is: a 2014–2020 közötti uniós költségvetés tárgyalása előtt például arról döntött a brit parlament, hogy a miniszterelnöknek a büdzsé csökkentését kell elvárnia az uniós partnerektől.

Francois Hollande francia elnök kijelentette: az EU nem engedi meg, hogy a brit kormány megzsarolja a népszavazási tervekkel. "Európát úgy kell venni, ahogyan van" - szögezte le a francia elnök Grenoble-ban. "Európáról nincs mit tárgyalni". Nem lehetséges módosításokról tárgyalni, majd arról népszavazást tartani. Az EU-t lehet tovább fejleszteni, ám nem lehet lekicsinyíteni - jelentette ki Hollande a BMF televízió adása szerint. 

A Handelsblatt szerint Németországban a gazdasági szervezetek aggodalommal tekintenek a brit kilépés lehetőségére. Van azonban kivétel: Anton Börner, a német nagykereskedelmi és külkereskedelmi szövetség elnöke higgadtan tekint egy ilyen lépésre. "Most mindenkinek meg kell őriznie a higgadtságát" - nyilatkozta a Handelsblatt Online hírportálnak. Nagy-Britannia bennmaradását az EU-ban szívesebben venné. Ám még jobban örülne, tekintettel a globális mértékekre és a várható változásokra, ha elmélyülne az integráció és ezzel megszűnne a brit különleges szerep az EU-ban. Ehhez a jelenlegi kezdeményezés nagy esélyt kínál szerinte. Ám egy rendezett visszavonulással is a német gazdaság képes lenne élni - figyelmeztetett Börner, aki szerint az az ár, amit ezért fizetni kellene, Nagy-Britannia számára sokkal nagyobb lenne. A szigetország azonban akár így, akár úgy, továbbra is fontos kereskedelmi partnere maradna Németországnak.

A Handelsblatt szerint Börner egyedül van ezzel az álláspontjával. A többi német gazdasági szövetség ugyanis aggódik a britek Európa-kritikus magatartása miatt. És már jelezték, milyen következményei lennének, ha a britek kilépnének az EU-ból.  A Gesamtmetall munkaadói szövetség elnöke, Rainer Dulger a Reutersnek nyilatkozott: "Nagy-Britanniát át kellene értékelni mint befektetési telephelyet a német vállalatok számára. A kontinensen lévő vevők részére ugyanis a nagy-britanniai gyártás vesztene vonzerejéből."

A brit üzletemberek szerint túl nagy a kockázat

A brit üzleti élet vezetői támogató és a kockázatokra figyelmeztető nyilatkozatokat egyaránt megfogalmaztak. 55 vezető személyiség a The Times című vezető konzervatív brit napilap csütörtöki kiadásában közölt nyílt levelében üdvözölte a kezdeményezést. A levelet olyan meghatározó üzleti vállalkozások vezetői írták alá, mint a Rolls-Royce, a Londoni Értéktőzsde, a Diageo - a világ legnagyobb szeszesitalgyártója, a Zwack Unicum résztulajdonosa, amely Magyarországon működteti globális üzleti szolgáltatási központját -, és az Xstrata nyersanyag-kitermelő óriáscég.

Az aláírók közölték, hogy szerintük is új, demokratikus felhatalmazással létrehozott viszonyrendszerre van szükség az Európai Unióval, mivel Brüsszel "egyre több terhet ró" az üzleti szférára, és valójában az európai egységes piacot sem sikerült még teljes mértékben megvalósítani.

A levél szerzői szerint az euróövezeti válság megteremtette a körülményeket egy újfajta EU-megállapodás kidolgozásához, és most jött el az a pillanat, amikor nyomást kell kifejteni egy olyan rugalmasabb, versenyképesebb EU létrehozása végett, amely munkahelyeket és növekedést teremt mindegyik tagállamában. Ehhez az egységes piac kiteljesedése és "bürokrácia kultúrájának elvetése" szükséges - írták csütörtöki nyílt levelükben a brit üzleti szféra vezetői.

Mohamed El-Erian, a világ legnagyobb kötvénybefektetési alapja, a csaknem kétezer milliárd dollár befektetői tőkét kezelő Pimco vezérigazgatója ugyanakkor a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy Nagy-Britannia "nyilvánvalóan megszenvedné", ha távozna az EU-ból. El-Erian szerint a brit gazdaságnak az a több évi bizonytalanság is károkat okozhat, amely a brit EU-tagság sorsáról döntő népszavazásig várhatóan eltelik. A Pimco vezetője szerint ilyen helyzetben az intézményi befektetők rendszerint "bizonytalansági felárat" raknak rá az érintett ország befektetési eszközeire.

David Sproul, a Deloitte könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég nagy-britanniai részlegének elnöke ugyancsak annak a véleményének adott hangot, hogy az EU-val kapcsolatos vita "nem segíti elő" a bizonyosság légkörének megteremtését az üzleti döntések szempontjából. Sproul szerint "nem is kérdéses", hogy az EU-tagsággal kapcsolatos bizonytalanság a brit gazdaságba irányuló befektetések értékén is meglátszik majd. Andrew Cahn, a UK Trade and Investment nevű befektetési és kereskedelmi tanácsadó és szolgáltató intézmény volt vezetője pedig úgy fogalmazott, hogy a következő öt évben "beruházási fagy" állhat be a brit gazdaságban.