Lefelé tartó spirálban a magyar bankrendszer

A bankok helyzete 2012-ben összességében tovább romlott a korábbi évhez képest: közel 10 százalékkal csökkent a bruttó hitelállomány, amelyen belül viszont megnőtt a rossz hitelek aránya. Növekedtek a bankokat sújtó közterhek, folytatódott a külföldi forráskiáramlás, tovább romlott a jövedelmezőség. Az idei év végére a rossz vállalati hitelek aránya akár a 25 százalékos szintet is megközelítheti. A bankrendszer jelenlegi állapota egyértelműen alkalmatlan arra, hogy aktív hitelezési tevékenységgel élénkítse a gazdaságot - írja a BDO Pénzügyi Tanácsadás üzletágának elemzése.

A legfrissebb adatok szerint ugyan megállt a vállalati hitelállomány csökkenése, ám az új hitelek döntő többsége továbbra is folyószámla- és egyéb rövid lejáratú hitel volt, vagyis egyelőre nincs nyoma a trendfordulónak. A bankok szerint az új kihelyezésekhez nem a források hiányoznak, hanem a megfinanszírozható ügyletek. 
 
A helyzetet súlyosbítja a hatalmas rosszhitel-állomány (Non-performing loan - NPL), amely az előírt céltartalék szint miatt növeli a tőkeszükségletet. A hazai NPL-fedezettség jelenleg az egész régióban az egyik legrosszabb.

Ha pedig az NPL aránya a PSZÁF és az MNB előrejelzésének megfelelően tovább romlik, az még további céltartalékigényt jelent. A jelenlegi szabályozói környezetben azonban – megtérülési kilátások híján – a külföldi tulajdonosok csak a törvényileg szükséges minimumig hajtanak majd végre tőkeemelést. Mindezt jól alátámasztja az a tény, hogy a külföldi források kiáramlása a bankszektorból tavaly meghaladta a 2000 milliárd forintot - emeli ki az elemzés.
 
Egyelőre tehát a hitelezési arány nem tud nőni, így nem élénkül a gazdaság, ami viszont feltétele azoknak az új beruházásoknak, amelyeknek hosszú távú finanszírozásával a bankok az eredményességüket növelhetik. A legfontosabb kérdés az a vizsgálat szerint, hogy milyen kiút lehetséges ebből a lefelé mutató spirálból.
 
A megoldást részben a szabályzói oldalról várják, hiszen a tavalyi veszteségeket nagyrészt a bankadó és a végtörlesztés okozta, amit 2013-ban új elemként a tranzakciós adó tetéz majd. „Akármit is tartalmaz azonban a tavaszra prognosztizált új megállapodás a kormány és a bankszektor között, a nyereségesség növelésére a bankoknak házon belül kell megoldást találniuk. Ez pedig ma leginkább a rossz hitelek hatékony kezelésével érhető el” – véli Dercsényi András, a BDO Pénzügyi Tanácsadás üzletágának restrukturálási szakértője. 
 
A rossz hitelek aránya 2012 végére megközelítette a portfolió 20 százalékát, elemzők szerint a vállalati hitelek terén ez az arány hosszabb távon akár a 25 százalékot is elérheti. Míg korábban megfelelő megoldás volt a rossz eszközök eladása, ma már nincs kereslet ekkora volumenre. 
 
A magyar ingatlanpiacon 2012-ben visszaesést tapasztalhatunk, csupán 146 millió euró értékű tranzakciót zártak le a piaci szereplők az év során. A fedezetek piacra dobása tehát további komoly áresést eredményezne. A PSZÁF is arra hívja fel a figyelmet, hogy káros lenne a rossz portfolió túl gyors tisztítása, piacra dobása, amely így szükségtelen veszteségeket okozna.
 
„Mivel az illikvid piacon értékesíteni általában nagy veszteséggel lehet, így hatékony megoldás az ügyletek életben tartása az ügyfelek üzletileg indokolt mértékű bevonásával" – hangsúlyozza Boross Ákos, a BDO Pénzügyi Tanácsadás üzletágának partnere. – "Korábbi időszakban a hitelek tömeges felmondásával és a fedezetek sorozatos érvényesítésével több bank is operált. Az utóbbi időben ezen a területen élenjáró bankok a jobb megtérülés reményében nagyobb hangsúlyt fektetnek az ügyletek restrukturálására” - tette hozzá.