Két év múlva transzatlanti szabadkereskedelem?

„Két éven belül szeretnénk megkötni az USA-val a szabadkereskedelmi megállapodást” – ezzel az ambiciózus célkitűzéssel reagált Karel de Gucht, az Európai Bizottság külkereskedelmi ügyekért felelős tagja arra, hogy az amerikai elnök és a brüsszeli testület vezetője közös közleményben jelentették be, hogy megkezdik az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi tárgyalások elindításának előkészítését. A tárgyalások Brüsszel reményei szerint még az ír EU-elnökség alatt, vagyis június vége előtt elkezdődhetnek. Addig az Európai Bizottságnak tárgyalási felhatalmazást kell kapnia az uniós miniszteri tanácstól, illetve az USA-ban is le kell folytatni az ilyenkor szükséges eljárást.

Karel de Gucht amerikai tárgyalópartnere, Ron Kirk szintén bízik abban, hogy minél hamarabb megköthető lesz a megállapodás. Szerinte másfél éven belül, vagyis még 2014 ősze előtt, az új Európai Bizottság hivatalba lépése előtt elkészülhet a megállapodás tervezete.

A tárgyalásokon nem a klasszikus téma, a vámok csökkentése kapja majd a fő hangsúlyt, miután a tarifák viszonylag alacsonyak (bizonyos védett szektorok kivételével a legtöbb termék esetében négy százalék körüli a vámszint), hanem a különböző kereskedelmi szabályozások, műszaki előírások harmonizálása. Utóbbiak miatt valójában a cégek akár 20 százalékos vámnak megfelelő teherrel is szembesülhetnek. Karel de Gucht az autóipart említette példaként, amit érzékenyen érintenek az eltérő biztonsági és környezetvédelmi előírások. Utóbbiak miatt a mindkét piacon jelen lévő gyártóknak teljesen más autót kell előállítaniuk, ami komoly pluszköltséget jelent számukra.

A nem vámjellegű kereskedelmi akadályok leépítése várhatóan komoly vitákat eredményez a tárgyalásokon, hiszen mindkét fél azokat gyakran saját piaca védelme érdekében használja, ami különösen igaz a mezőgazdaságra. A napokban többek között az agrárkérdések miatt jutottak holtpontra a Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi tárgyalások.

Az EU és USA közötti megállapodással a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége jönne létre, miután az unió és az Egyesült Államok együttesen a globális GDP 47 százalékát teszik ki, illetve a világkereskedelem harmadát is lefedik, naponta pedig mintegy kétmilliárd euró értékű termék és szolgáltatás áramlik az Atlanti-óceán két partja között. Brüsszel becslése szerint a megállapodás révén az EU GDP-je évente 0,5 százalékkal bővülhet, míg az amerikai gazdaság 0,4 százalékkal.