Finisbe ért a KAP-reform

Az egyik legnagyobb változás, amelyet az új KAP hozhat, az a hektáronkénti kifizetések rendszerét érintheti. Régi az igény a tagállamok közt, hogy a direkt kifizetések közti kirívó különbségeket némileg enyhítsék. A direkt kifizetéseket illetően ugyanis jelenleg olyan eltérések is vannak, amelyek nem magyarázhatók az érintett ország mezőgazdaságának eltérő szerkezetéből. Míg a balti országok csupán 80–90 euró közötti támogatást kapnak hektáronként, addig Málta 700-at. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint az új rendszerben a listában alul és felül levő tagállamokat is közelítenék a 260 eurós EU-átlaghoz. Ezt úgy érnék el, hogy az átlag 90 százalékánál kevesebbet kapókat néhány éven belül fokozatosan egyre nagyobb támogatásban részesítenének, fedezetül pedig az átlag feletti hektáronkénti támogatást szerző tagállamoktól vonnának el pénzt. A rendszer csak a nagymérvű különbségeket kezelné, az EU-átlag 90–100 százaléka közé eső támogatásban részesülő országokat, így például Magyarországot sem érinti ez a folyamat.

Az Európai Tanács döntése megerősítette ezt az elképzelést, igaz, kissé lassabb folyamatra lehet számítani, mint azt eredetileg tervezték. Így az EU-átlag területalapú támogatási szint 90 százaléka alatt lévő országok kifizetése a 90 százalék és a tényleges támogatási szint közötti különbség harmadával csökken majd, vagyis lassú felzárkózás várható. Igaz, a Tanács döntése tartalmazza azt is, hogy 2020-ig a támogatásnak el kell érnie a minimális, 198 eurós szintet. A leginkább hátrányos helyzetben lévő balti tagállamoknak ez ugyan így is óriási nyereséget jelent a mostani, 100 eurót sem elérő szinthez képest, ám a tagállamok közti teljes kiegyenlítődésre még várniuk kell, arról ugyanis a mostani állás szerint csak 2020 után lehet szó.

Nagyobb probléma azonban az egyes országokon, sőt, régiókon belüli támogatási különbségek kezelése, amely a régi tagállamokat érinti, lévén a 2004-es és 2007-es csatlakozási körben taggá vált államok – így Magyarország is – az egységes támogatást biztosító SAPS rendszert vezették be. Korábban az Európai Bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy legkésőbb 2019-ig teljesen azonos mértékű legyen a területalapú közvetlen jövedelemtámogatás mértéke egy adott tagállamon és régión belül. Ennek érdekében a testület olyan javaslattal állt elő, amely lényegében megszüntette volna a mostani történelmi bázisokon nyugvó rendszert, és cserébe egy méltányosabb szisztémát vezetett volna be.

A cserétől vonakodó tagállamoknak Simon Coveney, ír agrárminiszter dobott mentőövet, amikor néhány hete javaslatában azt terjesztette elő, hogy a tagállamok közti különbségek enyhítését célzó módszert alkalmazzák a tagállamokon belül is. Így az adott ország átlagának 90 százalékát el nem érő gazdákat fokozatosan zárkóztatnák fel a többiekhez. A javaslat kedvező fogadtatásra talált az államok vezetői közt, és egyelőre úgy tűnik – a szabály árugalmas alkalmazást elősegítő kisebb módosításokkal – az Európai Parlament is támogatni fogja azt. Coveney előterjesztése így az ír soros elnökség sikersztorijává válhat.
Dacian Ciolos, az EU agrárbiztosa a témában korábban úgy nyilatkozott, hogy bár ragaszkodik a különbségek 2019-ig történő elsimításához, az Európai Bizottság lényegében kompromisszumos javaslatként fogadná el a direkt támogatások némileg rugalmasabb egységesítését.

-->