Japán atomerőművek: pénz vagy biztonság?

A TEPCO elsősorban a Kasivadzaki-Kariva erőmű újraindítása érdekében tesz erőfeszítéseket, amely hét reaktorával a világ legnagyobb teljesítményű nukleáris létesítményének számít. Ugyanakkor a lap értesülései szerint komoly kételyek merültek fel az erőmű biztonságosságával kapcsolatban.

A Kasivadzaki-Karivában a fukusimai erőműhöz hasonló, forralóvizes reaktorok vannak, amelyek újraindítását a japán atomenergetikai hatóság különösen szigorú biztonsági fejlesztésekhez köti. Ezen fejlesztések azonban vélhetően nem készülnek el júliusig, amikortól a hatóság az újraindítási kérelmeket fogadni kezdi a japán energiacégektől.

A TEPCO közlése szerint nehéz anyagi helyzete ellenére kész bármekkora összeget költeni a létesítmény biztonságosabbá tételére, de még ha a nukleáris hatóság megfelelőnek is találja majd a fejlesztéseket, az erőműnek otthont adó Niigata prefektúra kormányzata lapértesülések szerint egyelőre akkor is elzárkózik az újraindítás engedélyezésétől.

A reaktorok ismételt hálózatra kapcsolását nehezíti az is, hogy a TEPCO korábbi közlése szerint az erőmű alatt húzódó geológiai törésvonalak legutóbb 200-330 ezer éve mozdultak meg. A fukusimai baleset tapasztalatai alapján kidolgozott új biztonsági előírások szerint be kell zárni azokat a létesítményeket, amelyek alatt az elmúlt 400 ezer év során bármiféle aktivitást mutató törésvonalak vannak.

A 2011 óta a csőd szélén táncoló TEPCO rossz pénzügyi helyzete miatt akarja azonnal újraindítani leállított reaktorait. Ugyanakkor japán kommentárok szerint a cég nem bizonyította eddig, hogy levonta a fukusimai katasztrófa tanulságait, amellyel kapcsolatban több súlyos belső mulasztást tártak fel egy független vizsgálat során.

A Kasivadzaki-Kariva egyébként is problémás erőműnek számít: korábban fény derült rá, hogy a TEPCO szándékosan meghamisította a létesítmény adatait, 2007-ben pedig egy földrengést követően radioaktív anyagok szivárogtak ki az erőműből.