Akár 20-30 százalékkal is drágulhat a méz, a tavalyi aszályos nyár után sok méhcsalád ugyanis nem tudta veszteségek nélkül átvészelni a hosszúra nyúlt telet, ráadásul a legyengült méhek termelőképessége is jelentősen visszaesett – írja a Metropol. A méhészek a méhcsaládok egyesítésével igyekeztek javítani a helyzeten, a repce és a gyümölcsfák virágzását azonban már így sem tudták kihasználni, és akár az akáctermés fele is odaveszhet.
„Az akácról származó termés átlaga nagyon alacsony, családonként jelenleg 10 kilogramm körül alakul” – mondta a Metropolnak Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. „Évente általában 22–24 ezer tonna mézet állít elő 1,1 millió méhcsalád Magyarországon, a termés azonban várhatóan a tavalyi 17 ezer tonnát sem éri majd el” – magyarázta Mészáros László, aki szerint ez elég lesz a hazai kereslet kielégítésére. „Évente fejenként 80 dekagramm méz fogy Magyarországon, a teljes megtermelt mennyiség néhány százalékát pedig a sütőipar használja fel, a nagyja azonban exportra megy” – mondta a szakember.
Mészáros László szerint nem zárható ki, hogy a méhpopuláció csökkenéséért, a méhcsaládok elnéptelenedéséért a neonikotinoid-tartalmú csávázószerek is felelősek, amelyek használatát korlátozták az unióban. „A szakirodalomban is említik, de a magyar méhészek is tapasztalják, hogy az ilyen típusú csávázószerekkel kezelt földekről gyakran nem térnek vissza a méhek. Elpusztulnak vagy nem találnak vissza a kaptárba, mert a kemikáliák hatására romlanak a tájolási vagy szaglási képességeik” – magyarázta az OMME elnöke. Mint mondta, el kell érni, hogy a Magyarországon is széles körben használt növényvédő szerek gyártói vizsgálják ki a méhészek panaszait, és igyekezzenek méhkímélőbb összetételű termékeket előállítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.