Egyezség a hittan finanszírozásáról, a jövő évi cafeteria még homályban

Az utóbbi 25 évben nem volt olyan réteg a társadalomban, amelynek ekkora mértékben emelték volna meg a bérét, mint a pedagógusoknak szeptembertől – hangoztatta csütörtökön a köznevelésért felelős államtitkár Budapesten A tanév itt kezdődik! című tanévnyitó konferencián. Hoffmann Rózsa kiemelte, hogy egyes több éve pályán lévő tanároknak bruttó 70-80 ezer, egyetemi diplomával pedig akár 100 ezer forinttal is emelkedhet a bére. A következő években pedig további emelések lesznek, miután idén az eredetileg tervezett emelés 60 százalékát hajtják végre. Azt is hangoztatta a „fanyalgóknak", hogy nincs még egy olyan szakma, amely biztosított lenne a garantált béremelés, mivel azt a minimálbérhez rögzítették.

Hoffmann szerint megengedhetetlen, hogy a pedagógusok ugyanazért a munkáért eltérő bérezést kapjanak, ezért ezen is változtatni kell. Korábban az önkormányzatok voltak a fenntartók, így települések dönthettek a plusz juttatásokról, így a cafeteriáról is. Augusztusban, akik korábban is kaptak béren kívüli juttatást azokat kompenzálták. Szeptembertől viszont már egységesen egyetlen egy tanárnak sem jár, míg a köztisztviselők évi 200 ezer forintot kapnak.

Hoffmann lapunknak ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a köztisztviselők viszont nem kaptak béremelést. Arra még nem tudott válaszolni, hogy jövőre kapnak-e cafeteriát a tanárok, mivel ez majd a jövő évi büdzsé kialakításakor dőlhet el.

Korábban lapunknak az egyházak arról panaszkodtak panaszkodtak arról, hogy egy-két nagy egyház kivételével a kisebb felekezetek nem tudnak 12 fős csoportokat felállítani amelynek az oktatását teljes mértékben finanszírozza az állam. Így sok esetben a kisebb egyházak továbbra is, mint korábban, a saját intézményükben, a saját költségükre tartanak majd hittanórákat. Hoffmann lapunknak elmondta, hogy a finanszírozás kérdésében megegyeztek az egyházakkal. A 12 fős csoportlétszám nincs kőbe vésve, az egyházak eltérhetnek ettől. Jövőre valószínűleg könnyebb lesz majd csoportokat szervezni, mivel akkor már nemcsak az 1. és 5., hanem felmenő rendszerben már a 2. és 6. osztályokban is lesz hittanokatás, így összevonásokkal több csoport létrehozása lesz majd lehetséges.

Jövő szeptembertől lesz kötelező három éves kortól az óvoda. Ezzel kapcsolatban az államtitkár lapunknak elmondta, hogy szeptemberben pontosan felmérik a létszámot az önkormányzatok segítségével. Ebből látják majd, hogy hol lesz szükség a férőhelyek növelésére, országos átlagot nézve nincs férőhely probléma az államtitkár szerint, egy-két olyan település van, ahol férőhely hiány lehet.
Hoffmann kiemelte, hogy nem lesz pedagóguselbocsátás szeptemberre és iskolát sem kel bezárni, sőt 4-5 településen új nyit már bezárt alsó tagozatos iskola.

Az iskola igazgatók kinevezésével kapcsolatban közölte, hogy ahol nincs kinevezett intézményvezető (közel 100 helyen) ott is van vezetés, mivel ezt a feladatot megbízással az új igazgatóig elláthatják az igazgatóhelyettesek is. Hoffmann elmondta, hogy a 455 kinevezésből 430 volt egyértelmű, 25-ben kellett mérlegelnie, ahol felmerült a pályázatokkal kapcsolatban a plágiumgyanú, ott újat írtak ki.

A konferencián beszédében Hoffmann azt is hangoztatta, hogy a magyar iskolarendszerre három évvel ezelőtt az volt jellemző, hogy rossz állapotban voltak a gyerekek, a pedagógusok, az intézmények, romlottak a tanulmányi eredmények. 2010 júniusa óta mintegy száz új vagy módosított jogszabályt alkottak. „Ismét előtérbe került és nagyobb figyelem fordul a nevelésre, mérhetően csökkent az iskolai agresszió mértéke és az iskolai hiányzások aránya" – mondta az államtitkár.
Hoffmann szerint egyértelmű és pozitív a fogadtatása a középiskolások körében az 50 órás közösségi munkának. A változások között sorolta fel az idén már két-két évfolyamot érintő mindennapos testnevelés bevezetését. Kiemelte, hogy korábban a testnevelőket nem érdemeiknek megfelelően kezelték, akár a tantestületekben is. Folytatódik továbbá a tehetségprogram, amely arról szól, hogy ne kallódjon el egyetlen tehetség sem.

Szeptembertől az általános iskolákban délutánonként 4-5 óráig maradnak iskolai programokon a gyerekek, ennek felel meg a 32 órában meghatározott kötött munkaidő, és ehhez rendelték a béremelést is. A távlati terv, hogy egész napos iskola legyen, ne kallódjanak el a gyermekek. Hangsúlyozta, hogy a nem kötelező órák alól délután a szülők felmentést kérhetnek gyermekeik számára az iskola vezetőjétől, hogy esetleg más foglalkozásokra vigyék el őket.

Elindul a tanfelügyelet is, amelyen keresztül a pedagógust, az intézményvezetőt és az egész intézményt is ellenőrzik majd. A minősítési rendszer az előrehaladás egyes fokozatait határozza meg a pályán.
A jó iskolarendszer alapja a felkészült pedagógus, akinek a munkájára a nemzet jövője épül – hangoztatta a tanévnyitót konferencián az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán jelezte, hogy a pedagógusok mostani béremelését törvény fogja garantálni, a parlament a köznevelési törvény módosítása ügyében augusztus 26-27-én tart ülést. Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár egyébként a tanévrendjéről szóló rendelet késése miatt elnézést kért a jelen lévő pedagógusoktól. A további emeléseket kormányrendelet rögzíti majd. A kormány egyébként szerdán benyújtotta a pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló javaslatát, amelyet jövő héten rendkívüli ülésen fogadhat el az Országgyűlés.

Balog szerint nagyon fontos a pedagógusok iránti méltányosság, akiknek a megbecsülésében "nem járunk élen", és sokkal többet kellene tenni ezért az ügyért, mint ami eddig történt. A tárcavezető elsorolta, hogy szeptembertől a köznevelés számos új eleme lép életbe. Ezek közül megemlítette az újfajta tankönyvellátást, az állami felelősség egyértelművé tételét, az új minősítési rendszert és az egységes tartalmi szabályozás kiépülését. Beszélt továbbá az új Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről, amellyel ösztönözni szeretnék, hogy jó színvonalon képzett pedagógusok dolgozzanak a köznevelési rendszerben. „Az újonnan belépő tanár szakos hallgatók ennek részeként a minimálbérhez közeli összeget kaphatnak szeptembertől" – mondta a miniszter.

Balog Zoltán hangsúlyozta, az intézményvezetői szerep is a helyére került a köznevelés átalakításával. Az új szerkezetben a diák "nem hullik ki a rendszerből", és egyetlen felső tagozat sem szűnik meg. Kiemelte, hogy először vannak olyan helyzetben, hogy olyan adatok állnak rendelkezésre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) köszönhetően, amelyek felelős irányítást tesznek lehetővé. Balog szerint az átalakítások a pedagógusokra nagyon komoly feladatokat rónak.

Az Emmi vezetője az oktatásban lényegi célként a versenyképességet jelölte meg, hozzátéve, hogy ez magában foglalja az értékelvűséget és az erős identitást is. Szükségesnek tartotta az esélyek kiegyenlítését is.

Együtt-PM: Tombol az Orbán-Hoffmann rezsim az iskolákban
Az Együtt-PM szövetség szerint meg kell szüntetni „az Orbán-Hoffmann-rezsim rombolását" az oktatásban, és ismét az önkormányzatok, a helyi közösségek kezébe kell adni a közoktatással kapcsolatos döntéshozatalt – hangoztatta Szelényi Zsuzsa. A szövetség szakpolitikusa szerint az oktatás központosítása kiüresítette az iskolaigazgatói funkciót, hiszen az intézményvezetők már nem munkáltatói a pedagógusoknak, és nem rendelkeznek az iskolák működtetéséhez szükséges pénzzel sem. Kifogásolta, hogy Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár az elmúlt időszakban, egy személyben több száz iskolaigazgatót nevezett ki.
Szelényi felrótta azt is, hogy míg korábban az önkormányzatok nagy gonddal és a helyi közvélemény figyelembevételével választották ki az igazgatókat, jelenleg ezt az államtitkár egy rövid pályázat alapján teszi meg. A politikus ezt amatőr megoldásnak nevezte, és feltette a kérdést: valóban a legrátermettebbeket választotta ki Hoffmann, vagy politikai megoldás született? Ugyancsak kifogásolta az Együtt-PM szövetség, hogy több mint száz iskola esetében még így sem sikerült vezetőt választani, így ezekben az intézményekben helyettesek kezébe adják a jelentős változtatások irányítását.