Száraz nyarak, csapadékos telek jönnek

Az 1988-ban megalakult Éghajlat-változási Kormányközi Testület hét-nyolc évente készít klímajelentéseket.

Ürge-­Vorsatz Diana a Közép-európai Egyetem környezetvédelmi tanszékének professzora maga is szerzője a dokumentumnak. Fel van háborodva azon, hogy megszegve a titoktartási megállapodást, kiszivárogtatták a jelentéstervezetet. „Egy tőzsdei információt sem lehet kiszivárogtatni, ráadásul azok a lapok, amelyek megkapták a tervezetet, vállalták, hogy nem teszik közzé. Néhány hét múlva hivatalosan is nyilvánosságra hozzák a jelentést, ráadásul nem végleges semmi, még dolgozunk rajta” – mondta lapunknak.

A professzor asszony a harmadik munkacsoportban vezeti az egyik nemzetközi szakmai csapat munkáját. Nem lehet könnyű, hiszen pénzt senki nem kap érte, mindenki a munkája mellett szorít időt a közreműködésre.

Arról írnak, hogyan lehet megelőzni az éghajlatváltozás negatív következményeit. Ezen belül azt a fejezetet fogja össze, amelyik a legtöbb jó hírrel szolgál. Foglalkoznak a többi közt az épületekkel kapcsolatos energiafelhasználással, az új és meglévő épületekkel ép úgy, mint a háztartási berendezések károsanyag kibocsátásának csökkentésével.

A kiszivárogtatott klímajelentés tervezetében az áll: legalább 95 százalékos bizonyossággal állítható, hogy a hőmérséklet emelkedését az elmúlt évtizedekben főképp emberi tevékenység okozza. Mi ez? Újabb riogatás vagy komoly figyelmeztetés – kérdeztem Hizó Ferenc helyettes államtitkártól. „Úgy gondolom, hogy a megállapításokat semmiképpen sem lehet üres riogatásnak tekinteni, sokkal inkább olyan kihívásnak, amellyel a nemzetközi – és természetesen a hazai – klímapolitikai döntéshozóknak szembe kell nézniük, és megfelelő válaszlépéseket kidolgozniuk” – mondta a szakpolitikus.

Ha továbbra is ellenőrizetlenül nő az üvegházgáz-kibocsátás, akkor a tengerszint az évszázad végére akár több mint 91 centiméterrel is növekedhet. De vajon mi dolga van ezzel Magyarországnak? Hizó Ferenc fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a 90 cm-t meghaladó tenger­szint-emelkedés csak a legkedvezőtlenebb forgatókönyv bekövetkezése esetén várható. Egy biztos, a tengerszint nőni fog. „Mivel hazánknak nincsen tengerpartja, közvetlen hatást nem gyakorol majd a tengerszint emelkedése Magyarországon. Nem feledkezhetünk meg azonban a klímaváltozás számos közvetett hatásáról sem. Sokat hangoztatott példa erre a tengerpart-menti térségek elöntése, ami nagyarányú migrációt válthat ki. Ezek hatásait – egy bevándorlási hullám formájában – akár Magyarországon is érezhetjük majd” – figyelmeztetett klímapolitikáért is felelős helyettes államtitkár. Az igazi szkeptikusok elvetik az egész felmelegedés teóriát. Hizó Ferenc azonban nem tartozik közéjük.
„A jelentés a pillanatnyilag világszinten létező legszélesebb körű tudományos közösség terméke, kutatások százaira támaszkodik – mondta. Mindemellett számomra az is meggyőző, hogy a jelentés nem hallgatja el a bizonytalansági tényezőket sem. Mindegyik megállapítás esetében meghatározza azt is, hogy az milyen mértékben tekinthető bizonyosnak. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy amire azt mondja a jelentés, hogy nagyon biztos, az tényleg az.”

Rendkívül valószínű, hogy az 1951 és 2010 közötti, átlagos felszíni hőmérséklet növekedés több mint felét az embernek az éghajlatra gyakorolt hatása okozta. Kérdés, hogy ez valóban baj-e. Az ember nem része a természetnek? Mi dönti el, hogy melyik emberi beavatkozás helyes és melyik nem?

Hizó Ferenc úgy véli, hogy az éghajlatváltozást nem az ember alapvető biológiai működése idézte elő, hanem az általa kiváltott ipari tevékenység, amely a természeti egyensúly megbomlását eredményezte.
„A helyes, illetve helytelen emberi beavatkozás megkülönböztetésének alapja jelen esetben az az objektív szemlélet, hogy valami hozzájárul-e a klímánk megváltozásához, vagy sem. A tudományos közösség döntő többsége elfogadja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása valamint a széndioxid-elnyelésre képes vegetáció, elsősorban az erdők kiirtása az éghajlat melegedéséhez és extrém időjárási tényezőkhöz vezet. A klímaváltozással kapcsolatos szempontrendszerben tehát kijelenthető, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása, az erdők felégetése helytelennek, míg az ezek elkerülésére, illetve mérséklésére irányuló emberi beavatkozások helyesnek minősülnek.”

Továbbra is kérdés, hogy az élővilág alkalmazkodik-e ehhez is, mint annyi máshoz? A szakpolitikus szerint tény, hogy az elmúlt évtizedekben megfigyelt változáshoz az élővilág többsége nem tudott alkalmazkodni, vagy kipusztult, vagy elvándorolt olyan térségekbe, ahol az adottságok kedvezőbbek voltak számukra, felborítva annak a térségnek a természeti egyensúlyát. „A problémát ugyanis nem maga a változás okozza, hanem annak sebessége. Lassú változásokhoz képes alkalmazkodni a természet, néhány évtized, vagy akár év alatt bekövetkezőikhez azonban sokkal nehezebben.” - mutatott rá a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A professzor asszony is gyakran találkozik olyan kérdésekkel, mint hogy miért pont az a jó, mi gyerekkorunkban volt. Miért akarjunk valamit konzerválni, amikor a világ folyamatosan változik? A gazdaságot sem kívánjuk egy ipari forradalom előtti időben megtartani. Miért pont a természeti hatások ellen hadakozunk? Jelen pillanatban a világ gazdasága, infrastruktúrája társadalmi rendszerei az elmúlt évszázad klímájára vannak alapozva Ha ez megváltozik, az olyan katasztrofális károkat okoz, ami nagyon sok társadalmi csoport számára főleg gazdaságilag elviselhetetlen. Florida, New York, Velence, egész Banglades víz alatt lesz. Hatalmas népvándorlásokra számíthatunk, az ivóvíz kinccsé válik. Nem arra kell gondolni, hogy teljesen tönkre megy a lakóhely, hanem például arra, hogy az élelmiszerellátó rendszereket hogyan érinti a változás.

A regionális modellek szerint a Kárpát-medencében az évi átlaghőmérséklet nőni fog, nő a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága, A csapadék összes mennyisége várhatóan nem változik jelentősen, az éven belüli eloszlása azonban igen, a nyarak szárazabbak, a telek csapadékosabbak lesznek.

A NASA-nál folytatott kutatásai során arra az eredményre jutott, hogy a tudományos konszenzus jelentősen felülbecsüli az üvegházhatású gázok szerepét a bolygó felmelegedésében.

Világgazdaság Online-->