M4-es: Mi kerül ezen a szakaszon 111 milliárd forintba?

A kormányzat egy 29 kilométeres autópálya-szakaszt hozzávetőlegesen 110 milliárd forintért kíván elkészíttetni, ami testvérek között is 3,8 milliárd forintos, elképesztően magas kilométerenkénti költséget jelent – hangoztatta a parlament honlapján Jávor Benedek. Az PM társelnöke a kabinetnek „Kíván-e vizsgálatot indítani annak tisztázása érdekében, hogy nem történt-e túlárazás az M4 autópálya Abony és Fegyvernek között épülő szakaszán?” címmel intézett írásbeli kérdést a nemzeti fejlesztési miniszterhez.

Jávor arra emlékeztet, hogy  tárca felügyelete alatt álló Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) tájékoztatása szerint még ebben a hónapban megkezdődik az M4 autópálya építése Abony és Fegyvernek között. A 29 kilométeres autópálya három részben épül: az első az Abony és a Tisza közötti 13,4 kilométeres, a második a Tisza-hidat magába foglaló 2,3 kilométeres, a harmadik pedig a Fegyvernekig tartó mintegy 13,2 kilométeres szakasz. A 13, 4 km hosszú szakasz nyertes kivitelezője a CHSM Konzorcium (Colas Hungária Zrt . és SWIETELSKY Magyarország Kft.), a kivitelezés nettó összege 46,705 milliárd forint, a második szakasz nyertese az Acél Híd Konzorcium, a kivitelezés összege nettó 32,590 milliárd forint. A Fegyvernekig tartó 13,2 kilométeres szakasz építtetője a STRABAG Általános Építő Kft., a kivitelezés nettó összege 31,5 milliárd forint. Az költségeket összeadva mintegy 110,7 milliárd forintos költség jön ki.

Jávor szerint a térképen is látszik, hogy sem hegyek elhordására, sem alagutak fúrására nem lesz szűkség. Úgy vélte, hogy a NIF közleménye azzal igyekszik védeni a védhetetlent, hogy részben ártéri területen, Natura 2000-es övezetben zajlik majd az építkezés. A PM társelnöke arra emlékeztette Németh Lászlónét, hogy az M7-es autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közötti része – ahol a köröshegyi völgyhíd is áll – kilométerenként 2,88 milliárd forintért épült, és ezt a Fidesz annak idején világraszóló botrányként emlegette, annak ellenére, hogy szintén mocsaras (a Balaton berkeit érintő), Natura 2000-es besorolású területekről van szó. Jávor azt hangsúlyozta, hogy „most ezt a valóban botrányos – egyébként a németországi árszintnek megfelelő és az ottani béreket illetve minőségi színvonalat tükröző – árszintet sikerült jó 60 százalékkal túllépni, ami valóban különleges teljesítmény”.

Németh Lászlóné válaszában leírta, hogy a NIF Zrt. szabályos, nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően kötött szerződést a legalacsonyabb ajánlatot adó ajánlattevővel. „Az ajánlatok bírálata során vizsgált árak, egységárak nem voltak magasabbak az utóbbi időszakban más munkákra kiírt közbeszerzési eljárások során beérkezett ajánlatokban szereplő áraknál, egységáraknál” – közölte a nemzeti fejlesztési miniszter.

A tárcavezető felsorolta, hogy az M4 autópálya említett szakaszának költségeit műszaki milyen tényezők növelték, például az, hogy az autópálya keresztezi a Zagyvát és a Tiszát is. Szerinte a folyók ártere a keresztezési pontokon széles, ezért nagyméretű műtárgyakat kell építeni. A Zagyva híd 170 méter, a Tisza-híd 760 méter hosszú. A területen a folyók árterei miatt rosszak a talajviszonyok, a töltés építése rendkívül költséges. Az elvégzendő földmunka, töltésépítés fajlagos mennyisége magas. A Tisza árterét árvízvédelmi okokból bővíteni fogják, ezért már most meg kell építeni egy 400 m hosszú ártéri hidat a folyó jobb partján. A Zagyva NATURA 2000 területen torkollik a Tiszába, ezért szigorúak a környezetvédelmi előírások. A lakott területekhez közelebb eső részen, főleg Törökszentmiklós mellett több kilométer hosszúságban zajárnyékoló falat is kell építeni.

Némethné azt is közölte, hogy a szakasz elejéhez csatlakozik az M8-M4 autópályák elválási csomópontja és a két autópálya fonódási szakaszán, mintegy 3,5 kilométeren az új szakasz 2x3 sávos kialakítású lesz, a műtárgysűrűség pedig az átlagosnál nagyobb. A belvizes területek és a befogadók hiánya miatt a vízelvezetés is eltér a hagyományostól, mivel sok, nagyméretű tározómedencét kellett tervezni. El kell végezni a belvízcsatornák korrekcióját, a meglévő szivattyútelepek felújítását, bővítését is.

„A műszaki indokok mellett árnövelő hatású tényező, hogy a 2007-2013 uniós költségvetési ciklus forrásai 2015 végéig hívhatóak le” – írta le a fejlesztési miniszter. A forrásvesztés elkerüléséhez 2015 végéig minél nagyobb készültségi fokot kell elérnie a kivitelezőknek úgy, hogy a területen belvíz és árvízveszély miatt nagyobb kockázattal kell számolniuk. Az utóbbi időszakban megjelent nagyszámú közbeszerzési kiírás a vállalkozóktól megnövekedett gépi- és humán erőforrást követel meg. A forint jelentős mozgása emeli az egységárakba bekalkulált eurós anyagbeszerzési kiadásokat. A pénzügyi költségeket emeli az álvállalkozók korlátozott hozzáférése a bankgaranciához és hitelekhez. Az üzemanyagárak ingadozása is növeli a vállalkozónál felmerülő kockázatot.

„A felsorolt tényeket figyelembe véve a felvetett vizsgálat elindítását nem tartom indokoltnak” – hangsúlyozta Némethné. Szerinte a beruházásnak köszönhetően a térség megközelíthetősége jelentősen javul, a közlekedés biztonságosabbá válik, a régió gazdasági vonzereje, versenyképessége nő.