A kiberbiztonsági szakmának ugyanakkor komplex védelmi rendszereket kell felállítania a kibertámadások elhárítására, és teljesen új elvek alapján ki kell dolgoznia a kritikus infrastruktúra és az egyebek mellett a különböző technikai eszközök távkommunikációját lehetővé tevő "dolgok internetének" védelmét - hangsúlyozta Szergej Novikov. Szerinte okozni kell a kiberbűnözői csoportok felkutatására tett erőfeszítéseket is.
Amellett, hogy megsokasodnak az interneten leselkedő veszélyek, ezen belül növekszik az APT (Advanced Persistent Threat) célzott támadások aránya is. Ezeket a konkrét vállalatokra, állami intézményekre és pénzintézetekre, kritikus infrastrukturális létesítményekre, például erőművekre, vagy akár bankautomata-hálózatokra irányuló "személyre szabott" támadásokat rendkívül nehéz beazonosítani, észlelni és elhárítani - hívta fel a figyelmet.
Miután 2013 a felismerés éve ("eye opener year") volt, mostanra már mindenki tudatában van annak, hogy vírusvédelmi megoldásokra, erős védelmi vonalakra, tűzfalakra, hasonló eszközökre mindenképpen szükség van, de nyilvánvaló, hogy a megfelelő védelemhez ez már messze nem elegendő - mondta Szergej Novikov.
A vállalatok legfontosabb tennivalója most a biztonsági tudatosság szintjének megemelése az alkalmazottak körében - hangsúlyozta a Kaspersky Lab szakembere. Az alkalmazottakat a helyes magatartásra kell oktatni, mert minden szervezetben az ember maga a leggyengébb láncszem. Olyan alapvető ismeretek készségszintű elsajátításáról lenne szó, mint az interneten és konkrétan a közösségi hálókon követendő magatartás, óvatosság az ismeretlen feladók küldeményeinek csatolmányaival szemben, USB adattárolók használata a munkahelyen.
A vállalati hálózatokat szegmentálni kell, a hozzáférési jogosultságokat pedig több szinten kategorizálni. Fel kell készülni arra, hogy a támadási kísérletek elsősorban az informatikában járatlan, de fontos adatok birtokában lévő vezető alkalmazottakat veszik célba - figyelmeztetett. Külön biztonsági kérdéseket vet fel a számos vállalatnál már bevett gyakorlattá vált BYOD (bring your own device) eszközhasználat (a vállalati szoftvereknek az alkalmazottak saját készülékeire történő telepítése), ez azonban megfelelő biztonsági protokoll alkalmazásával kezelhető probléma.
Ugyanígy a felhő technológia alkalmazása is biztosan túléli az internet 2013-as "bizalmi válságát", egyszerűen azért, mert nincs nála jobb. A technológia olyan elsöprő erejű üzleti, hatékonysági, praktikus előnyöket nyújt, amit nem lehet lesöpörni az asztalról még akkor sem, ha kiváló támadási felületet ad a kiberbűnözőknek.
Az oktatás és a vállalati kiberbiztonsági "rezsim" bevezetése mellett a harmadik legfontosabb feladat lépést tartani a technológiai fejlődéssel. Bármely fejlesztő védelmi szoftverét is alkalmazza egy adott szervezet, azt rendszeresen frissítenie kell. És itt nem csak a védelmi szoftverekre kell gondolni, hanem a legfejlettebb eljárások egész csomagjának a bevezetésére, például az engedélyezési listák (whitelisting), a próbaterep (sandbox) megoldások, a heurisztikus keresés, az eleve elutasítás (default deny) rendszerére, amelyek együttesen képesek csak minimalizálni a kockázatokat.
Tudatában kell lenni azonban annak - hangsúlyozta Szergej Novikov -, hogy nem létezik száz százalékos védelem. A megfelelő védelmi intézkedések együttes alkalmazásával alaposan meg lehet ugyan nehezíteni a kiberbűnözők életét, de teljesen kiküszöbölni nem lehet őket.
Az elmúlt évek egyik legriasztóbb fejleménye a kritikus infrastrukturális objektumokra leselkedő veszélyek megjelenése a kibertérben, amit a Kaspersky Lab alapító-tulajdonosa, Eugene Kaspersky szerint teljesen új elvekre épülő védelmi eljárásokkal lehet csak elhárítani. A Kaspersky Lab "Secured Operation Systems" projektnév alatt már dolgozik az infrastruktúra elleni támadások elhárítására alkalmas védelmi eszközcsomag kifejlesztésén.
Novikov emlékeztetett arra, hogy a Kaspersky Lab szoros együttműködést folytat a nemzetközi bűnüldöző szervekkel a kiberbűnözők felkutatásában. Elmondta: ennek keretében a Kaspersky Lab szakmai támogatásával nemzetközi együttműködésben kiberbiztonsági központot létesít Szingapúrban az Interpol. A központ létrehozásához Szingapúr az ingatlan kivitelezésével, Japán a technikai berendezések biztosításával, a Kaspersky Lab pedig a szaktudás, a szoftverek és a szakemberek biztosításával járul hozzá. A központ 2014 végén, szeptember-októberben kezdi meg működését - mondta Szergej Novikov, a Kaspersky Lab globális kutatócsoportjának igazgatóhelyettese.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.