Késik a szerződések kötelező matricázása

Az Országgyűlés tavaly december 17-én fogadta el az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosítását, amely az ügyvédekről szóló törvényt úgy módosította, hogy az ügyvédi ellenjegyzéshez kötött hamisítás elleni fokozottabb védelem, az azokkal kapcsolatos egyéb visszaélések visszaszorítása érdekében jelentősen átalakította, szigorította az ügyvédi ellenjegyzés szabályait a papíralapú okiratok esetében.

Az eredeti terveknek megfelelően 2015. január 1-jétől egységesen minden ügyvédi okiratra kiterjedne ez a rendelkezés - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi államtitkára a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényhez benyújtott bizottsági módosító indítványról a bizottság ülésén.

Répássy Róbert emlékeztetett arra, hogy május 1-jétől lépne hatályba a rendelkezés, de az Országos Ügyvédi Kamara jelezte, erre a határidőre nem állnak készen a sorszámozott biztonsági jelek bevezetésével.
A módosító indítványt most azzal indokolják, hogy az ügyfélbizalom növeléséhez, erősítéséhez, valamint a jogügyletek biztonságához kiemelt társadalmi érdek fűződik, ezért a javaslat az eredetinél hosszabb felkészülési időt biztosít az új ellenjegyzési rendszerhez.

A matricával ellátott szerződések ötlete eredetileg a zsebszerződések elleni fellépés kapcsán merült fel. A zsebszerződésekkel összefüggésben új büntetőjogi tényállást javasolt a büntető törvénykönyvbe (Btk.) illeszteni az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn.
Az államfő által visszaküldött földtörvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány alapján a Btk.-ban ezentúl az szerepelne, hogy bűntettet követ el, ha valaki a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet jogellenes megszerez.

Az alkotmányügyi bizottság 18 igen és két nem szavazattal döntött a módosító indítvány benyújtásáról hétfő reggeli ülésén.