Polgári Törvénykönyv: Az élet írta az új szabályokat

A kormány 2010-ben a teljes magyar jogrendszer megújítását határozta meg célként –  mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára. – Az új alaptörvény és a Btk. elfogadása után a magánjogon a sor: március 15-én hatályba lép az új Polgárjogi Törvénykönyv (Ptk.). A kódex megújítása azért volt időszerű, mert a jelenleg hatályban lévő 1959-es keltezésű, sok helyen elavult. Ismert, hogy 1959-ben a magántulajdon elég csökevényes formában létezett, és polgárjog, vagy magánjog, valódi piacgazdaság nélkül, az kicsit anakronizmus volt. Az új Ptk-val egy az élethez és az azóta lezajlott társadalmi változásokhoz igazodó új szabálygyűjtemény lép hatályba, ami a jogbiztonságot is erősíti."

Magyar György ügyvéd szerint az új Ptk. megalkotásának oka, és jelentősége a társadalmi és az életviszonyokban történt változásában rejlik, ugyanis hatvan év alatt azok olyan mértékben módosultak, ami miatt korszerűsíteni kellett a polgári jogi szabályozást. A törvény kiemelt fontosságát szerinte az képezi, hogy szélesebb skálát fog át, mint az emberi élet, a fogantatástól a halál utáni öröklésig rendelkezik a jogviszonyokról. A március 15-ét követően keletkező jogviszonyokra, peren kívüli és peres eljárásokban már az új rendelkezéseket kell alkalmazni, a korábbiakra viszont a régit.

„Ami a jogalkalmazást illeti, egészen biztosan több év kell ahhoz, hogy a bírói gyakorlat átvegye és feldolgozza az új rendelkezéseket, ugyanis a jövőbeni szabályozás átalakítja az alapvető, és több évszázados hagyománnyal rendelkező beidegződéseket a polgári jogi viszonyokban – mondta Magyar György. – Erre az egyik legkirívóbb példát – ez érinti a legtöbb embert – az öröklési jog újszerű rendelkezései között találhatjuk. Ugyancsak lényeges változást jelent például a kártérítési jogban, hogy a nem vagyoni kár helyébe az ún. sérelemdíj lép, amely egyszerűbben megfogható, kiszélesíti a jogérvényesítést és a bizonyítási nehézségeket is igyekszik kiküszöbölni."

Az új Ptk. rengeteg változást tartalmaz, a paragrafusok negyede teljesen, másik negyede pedig részben megújult. Például a családjogban az élettársak jogviszonya rendezettebbé, intézményesebbé válik. A legalább egy éve együtt élő, közös gyermeküket együtt nevelő élettársak jogai a házastársakéval megegyezők. A házassági vagyonjogi szerződés segítségével a házastársak már maguk dönthetik el, hogyan rendezik vagyoni viszonyaikat. Életszerűbbé válnak az örökbefogadás és a gyámság szabályai is. Megszűnik a közérdekű bírság. Március 15 után a cselekvőképesség általános és élethosszig tartó korlátozására sincs lehetőség, csak bizonyos ügycsoportokban és rendszeres időközönkénti felülvizsgálat mellett. Valóban az öröklési jogban van a legtöbb újdonság.

A túlélő házastárs haszonélvezeti joga már nem terjed ki mindenre, csupán az általa lakott ingatlanra, és az általa használt berendezési tárgyakra, ezenfelül egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségből. A köteles rész  az örökség feléről harmadára csökken, vagyis nagyobb részről lehet szabadon dönteni, de tovább bővülnek a kitagadási okok. Például akkor is megfoszthatja köteles részétől az örököst az örökhagyó, ha őt az örökös súlyos nélkülözéseknek tette ki, nem tartott vele évtizedekig kapcsolatot vagy ha bűncselekményt követett el. Öröklési szerződéssel azonban nem lehet egyik napról a másikra, csak úgy kisemmizni valakit az örökségéből, a köteles rész érvényesítésére két évig van lehetőség.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint ezzel felértékelődik az előrelátás és a végrendelet szerepe. Több szempontból is. Házastársak esetében is nagyobb szükség lehet rá, mint eddig, de az élettársak például csak akkor örökölnek elhunyt párjuk után, ha rendelkeznek lejegyzett végakarattal.

„Van egy téves elképzelés ezzel kapcsolatban – mondta Tóth Ádám. – Sokan úgy gondolják, hogy 15 év után az élettársak automatikusan örökölnek egymás után, de ez eddig sem volt így és az új Ptk-ban sincs szó róla. Sőt, csak akkor és sehogy máshogy nem örökölnek, ha végrendelettel rendelkeznek. A változások nagy része egyébként nagyon is életszerű, szükséges volt a módosítás, ami igazságosabb helyzetet teremt. Magyarországon gyakori, hogy az emberek életük során többször is házasságot kötnek. Az én gyakorlatomban száz hagyatéki ügyből, negyvenben, a túlélő élettárs az elhunyt gyermekeinek nem az anyja vagy apja és gyakran alig van 10-15 év korkülönbség az özvegy és a gyerekek között. Mivel pedig eddig az özvegy mindenre haszonélvezetet kapott, a gyerekek sok esetben hozzá sem tudtak jutni az örökségükhöz, mert az özvegy alig volt náluk idősebb. Ezek a viták az új szabályozással leegyszerűsödhetnek."

Március 15-e után, a túlélő házastársnak csak a közösen lakott lakásra és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakra lesz haszonélvezeti joga, ami élete végéig tart, akkor is, ha újraházasodik. A többi vagyon felett viszont semmilyen jogot nem gyakorol, csak egy "gyermekrésznyit" kap belőle. Így tehát az örökösök, azon az ingatlanon kívül, amire az özvegy haszonélvezeti jogot kapott, a többi ingó és ingatlan vagyont eladhatják és ebben az özvegy is érdekelt lesz, mert a saját részéhez így tud hozzájutni. Kedvezőbb helyzetbe hozzák az új szabályok az idős szülőket is. Jelenleg, ha egy gyermektelen házaspár egyik tagja meghal, a vagyont teljes egészében a túlélő házastárs örökli. Az új Ptk. ezen úgy változtat, hogy az özvegy a lakás és berendezése mellett megkapja a hagyaték egyéb vagyontárgyainak felét, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleit illetné meg. Ha már csak az egyik szülő él, az örökség elhunyt szülőre jutó negyedét, az özvegy házastárs és a még élő szülő között osztják el.

Tóth Ádám hangsúlyozza, ha valaki másként, vagy ennél nagyobb szabadsággal szeretne végintézkedni, végrendelkeznie kell. Ennek még nincs kultúrája hazánkban. Tavaly Magyarországon több mint 120 ezer haláleset történt, de csak a hagyatéki ügyek alig tíz százalékában szerepelt végrendelet, vagyis kevesebb, mint tízezren közölték hivatalosan a végakaratukat, ez pedig jóval kisebb, mint a 30 százaléknál magasabb európai átlag. Az új Ptk. életbelépésével új végrendeleti formák is bekerülnek a magyar jogrendbe, olyanok, amikre eddig nem volt példa. Házastársak például közösen is rendelkezhetnek."

„A legegyszerűbb végrendelet 20 ezer forintba kerül és ezt csak egyszer kell kifizetni, viszont egyszerűbbé és gyorsabban lezárhatóvá válhatnak vele a hagyatéki ügyek – mondta Tóth Ádám. – Persze ha nagyobb a vagyon és bonyolultabb a szerződés, kifizethetnek érte 50-60 ezer forintot is, de ha úgy tekintjük, hogy ezzel 50-60 millió forintos érték sorsáról lehet megnyugtatóan rendelkezni, úgy gondolom, az összeg arányban van a jelentőségével. Végrendeletet ügyvéd is készíthet és jogi segítő nélkül, otthon is meg lehet írni. Érdemes azonban tudni, hogy a Ptk. alaki követelményeket is rögzít, aminek ha nem felel meg az irat, érvénytelenné válik. A haláleset után, amikor a hagyatéki tárgyaláson ez kiderül, értelemszerűen nem javítható vagy módosítható."

A politikusoknak ezután is tűrniük kell
Sajtóértesülések szerint megsemmisíti az Alkotmánybíróság az új Ptk.-nak azt a paragrafusát, amely „méltányolható közérdekből” korlátozta volna a közéleti szereplők bírálhatóságát. A döntésre a testület hétfői teljes ülése tehet pontot, utána hirdethetik ki a határozatot.
A közéleti szereplők személyiségi jogának védelméről szóló törvény szövegrészének megsemmisítését Szabó Máté, még az alapvető jogok biztosaként kezdeményezte. A volt ombudsman álláspontja szerint a „méltányolható közérdek” fennállása, mint a közéleti szereplők más személyeknél tágabb bírálatának feltétele, aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot. Továbbá nem biztosítja kellően a közügyek vitatását és a közhatalom működésének bírálatát. Úgy érvelt, hogy a rendelkezés sérti az alaptörvény több pontját is.

Az új Ptk.: 15 év, nyolc könyv, 1600 paragrafus, dupla terjedelem
A polgári jogi kodifikációs főbizottság 1998-ban kapott megbízást az új Ptk. előkészítésére, a testületet 1999 óta vezeti Vékás Lajos Széchenyi-díjas jogtudós egyetemi tanár, akadémikus. A koncepció 2002 elejére elkészült, a Medgyessy-kormány egy évvel később jóváhagyta, ezután következhetett a törvénykönyv tervezetének elkészítése. A Gyurcsány-kormány 2007-ben úgy döntött, hogy a javaslat szövegezését az igazságügyi tárca veszi át. A parlament 2008 őszén kezdte meg a kódex vitáját, és 2009 szeptemberében, a Bajnai-kormány alatt fogadta el először, majd a következő hónapban - Sólyom László köztársasági elnök politikai vétója után - ismét. Az Alkotmánybíróság viszont 2010 áprilisában, néhány nappal az új Ptk. első két könyvének életbelépése előtt, alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a kódex hatálybalépéséről szóló törvényt, mert kirívóan rövidnek ítélte a rendelkezésére álló felkészülési időt.
Az új Országgyűlés ezután hatályon kívül helyezte a törvénykönyvet. Az Orbán-kormány ismét Vékás Lajost kérte fel az új kódex kodifikálására, majd az általa vezetett szövegező bizottság javaslatát módosítás nélkül terjesztette a parlament elé. A Ház viszont több ponton változtatott rajta.
A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, hatályos Ptk.-hoz képest. A kódex az 1960 óta hatályos törvénykönyv szövegének hozzávetőleg a felét őrizte meg, a negyedét korrigálta, ugyanekkora részében viszont lényegileg megváltozott, vagy teljesen új tartalmat kapott.
 Az új Ptk. nyolc könyvből áll - Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és Záró rendelkezések -, a terjedelme pedig csaknem kétszerese a korábbinak. A csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben ugyanis helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is. A szabálygyűjteményt tavaly februárban fogadta el a Parlament.

Nagyobb szigor a cégeknél, növekszik a vezetők felelőssége
Az új Ptk. hatálybalépésével szigorodik a vezető tisztségviselők felelőssége az általuk irányított társasággal szemben, a vezető tisztségviselő ellenőrzési körébe eső ügyekben. Saját személyes vagyonukkal felelhetnek például a vezető tisztségviselők a szavatossági igények, késedelmes teljesítés, hibás pénzügyi döntések - befektetések - vagy hibás gazdasági döntés - árazás, szállító kiválasztása - kapcsán. Ugyancsak személyes vagyonukkal felelhetnek harmadik személyekkel szemben a tisztségükben okozott károkért, így például a környezetvédelmi vagy versenyszabályok megsértése eredményeképpen felmerülő károkért csakúgy, mint az üzemi balesetből származó igényekért. A gazdasági társaságokat érintő fontos változás az is, hogy emelkedik az alapításhoz szükséges törzstőke. Ez a hitelezők védelmét szolgálja. Másrészt az a cél, hogy aki korlátolt felelősséggel végez tevékenységet, ezt oly módon tehesse, hogy a megfelelő tőkével rendelkezik.

A gyermekek és az idős szülők számára kedvezőbb, az özvegy házastársaknak kedvezőtlenebb lesz az öröklési jog változása. Felértékelődik az előrelátás és a végrendelet. Feljebb srófolták a cégek törzstőkéjét. A hálátlan vagy bűnöző gyerekeket egyszerűbben ki lehet tagadni.Fábos Erika-->