Nem sikerült megállítani a magyar orvosok elvándorlását

Ez azt jelenti, hogy csak minimális mértékben mérséklődött a migráció az egészségügyben, az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – derül ki az Egészségügyi Engedélyezési Hivataltól kapott adatokból. Tavaly március végéig összesen 495-en kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, idén ugyanezen időszak alatt 477-en.

Az orvosok, ápolók és egyéb szakdolgozók körében az adatok enyhe csökkenést mutatnak, ugyanakkor a fogorvosok, gyógyszerészek és szülésznők között a korábbinál nagyobb az elvándorlók aránya. A legtöbben továbbra is az altatóorvosok, a csecsemő- és gyermekgyógyászok, valamint a belgyógyászok közül látják a jövőjüket inkább külföldön biztosítottnak. Míg azonban egy évvel ezelőtt még a háziorvosok, sebészek és szülész-nőgyógyászok követték őket a sorban, 2014-ben az utóbbiakhoz a neurológusok és a pszichológusok csatlakoztak, mint a migrációval leginkább veszélyeztetett szakmák képviselői.

Nem változott a magyar egészségügyiek számára a legvonzóbbnak számító országok sorrendje, ezek: Németország, az Egyesült Királyság, Svédország, Írország, Ausztria és Svájc.

Az elvándorlás okai között az első helyen az elmúlt évek fizetésemelései ellenére is az európai bérekkel összehasonlítva alacsony jövedelem áll. Ezt tetézheti, hogy az alulfinanszírozottságból fakadó anyagi gondok miatt most már olyan kórház is van, amelyik nem csak a beszállítóinak, de a szerződéses orvosainak sem tud időben fizetni. A Tolna megyei kórházban most már rendesen késve kapják meg pénzüket a vállalkozó orvosok – erősítette meg a Tolnai Néplap értesülését az intézmény igazgatója. „A felettes szerveink és a Kórházszövetség tisztában van az egészségügyi intézmények finanszírozási gondjaival, a legfelsőbb szintről várjuk a megoldást. Kiemelt feladatunk, hogy a kórház pénzügyi nehézségei minél kisebb mértékben legyenek érezhetőek, ennek ellenére kisebb-nagyobb csúszásokkal a jövőben is számolni kell” – mondta Muth Lajos.

A Magyar Rezidens Szövetség egy korábbi felmérése szerint, főleg a fiatal orvosokat a hálapénzrendszer is elüldözi Magyarországról. Egy korábbi felmérésük szerint havi nettó 250-500 ezer forintot kellene keresniük a doktoroknak ahhoz, hogy ne fogadjanak el hálapénzt. Dénes Tamás, a szövetség elnöke most azt hangsúlyozta: a bérek rendezése mellett kiszámítható életpályamodell lehet csak az alapja egy hálapénzmentes egészségügynek. Ezt legkésőbb a most kezdődő kormányzati ciklus végére el kell érni.

A rezidensszövetség elnöke emlékeztetett a Szinapszis Kft.-vel végzett tavaly őszi reprezentatív közvélemény-kutatásra, amelyből kiderült, hogy a hálapénzt mind az orvos, mind a beteg elutasítja, hiszen kiszolgáltatottá teszi a szereplőket.