A lap szerint a javaslatok még nem jutottak el a Fehér Házig és egyelőre nem világos, hogy Barack Obama elnök, aki jóváhagyta, hogy Ukrajnával korlátozott mértékben megosszanak amerikai hírszerzési információkat, halandó lesz-e elrendelni, hogy Kijevvel potenciális katonai célpontokra vonatkozó adatokat is közöljenek. Egy ilyen lépés ugyanis mélyebben bevonná az Egyesült Államokat a konfliktusba, és további problémát jelent, hogy Ukrajna nem NATO-szövetséges.
Az amerikai kormányzaton belül jelenleg vita folyik arról, hogy Washingtonnak mennyire kell közvetlenül konfrontálódnia Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy mekkora szerepet kell játszania a kelet-ukrajnai szeparatisták Moszkvai általi, nagy tűzerejű fegyverekkel való felszerelésének megakadályozásában - ez a folyamat a maláj utasszállító lelövését követően felgyorsult -, és hogy ebben a tekintetben mi számít provokatív lépésnek.
A The New York Times forrásai szerint Washington már ma is műholdas felvételeket és egyéb bizonyítékokat oszt meg az ukrán kormánnyal a határ menti orosz csapatmozgásokról. Ezek az adatok azonban több órásak vagy több naposak, de az azonos idejű információ-megosztásra vonatkozó javaslat még nem jutott el az elnökhöz.
Amerikai szakértői körökben ugyanakkor kételyek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az ukrán haderő a rendelkezésére adott adatok alapján képes lesz-e a szakadárok Oroszországtól kapott föld-levegő fegyvereinek precíziós megsemmisítésére.
A lap szerint a potenciális katonai célpontokról szóló vita először enged betekintést abba, hogy miképp gondolkodik az Obama-kormány egy olyan hosszú távú stratégiáról, amely egyszerre tenné lehetővé a számára Ukrajna támogatását, Oroszország feltartóztatását és a kelet-európai országok - amelyek közül több NATO-ország - megnyugtatását.
A katonai célpontokra vonatkozó adatoknak a Pentagon és külügyminisztérium vezetői által is támogatott terve tágabb értelemben jól illeszkedne Barack Obama elnök formálódó nemzetbiztonsági doktrínájába, amely szerint a szövetséges és partnerországoknak közvetlen amerikai katonai beavatkozás nélkül támogatást nyújtaniuk a területük védelmében. A The New York Times Irakot hozta fel példaként, mint olyan országot amelynek az Egyesült Államok azzal segít, hogy megosztja vele az iszlamista szélsőségesek fegyvereinek és egyéb hadfelszereléseinek elhelyezkedését.
A lap úgy értesült, hogy az amerikai haderő és hírszerzés több is arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben Putyin Ukrajna ügyében nem ütközik jelentős ellenállásba, akkor az továbblépésre bátoríthatja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.